Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Közigazgatási Döntvénytár, elkövetését megállapítani nem lehetett. Minthogy azonban terhelt ellen a szolgálatnak elhagyása miatt, tekintettel arra, hogy olyan okot, melynél fogva a szolgálatot felmondás nélkül elhagyni jogosult lett volna, az eljárás során fel nem hozott, amennyiben az az állítása, hogy a szolgálatot azért hagyta el. mert társai állandóan fenyegették, a szolgálatnak felmondás nélküli elhagyására törvényes okot nem képez, az 1907 :XLV. tc. 48. és 17. §-aiba ütköző kihágás megállapítható volt s azért a kihágásért az alsófokú hatóságok által kiszabott 50 K maximális pénzbüntetés, különös figyelemmel, mint súlyosbító körülményekre terhelt cseléd büntetett eló'életére és arra, hogy a gazdaságból a gazda engedelme nélkül ismételve jogtalanul távozott, megfelelő büntetésnek jelentkezik: mindezeknél fogva a másodfokú ítélet a kihágás ténválladékának megállapítására és a büntetés kiszabására vonatkozó részében megfelelő kiigazítással helybenhagyandó volt. A másodfokú ítéletnek terhelt cselédet 60 K 5 f kárkövetelésben elmarasztaló részét íel kellett oldani, mert egyfelől nincs kellően kifejtve az, hogy terhelt cselédnek évi bérjárandósága miből állott, s hogy abból mennyit kapott ki a tényleg megszolgált időre ; másrészről mert N. község jegyzőjének a kárkövetelés mennyiségének megállapítására alapul szolgáló jelentése, amelyre vonatkozóan terhelt cseléd különben, sem neláni észrevételeit meg nem tehette, s m azzal szemben a maga részéről szakértői bizonyítást nem ajánlhaiolt, a kártérítés mennyisége megállapításának jogszerű alapjául nem szolgálhat; miért is az, hogy a terhelt cselédnek mi volt évi bére (készpénz és minden más járandósága) és hogy abból mennyit kapott ki készpénzben és mit természetben a tényleg szolgálatban töltött időre ? továbbá az, hogy sértett gazdának a cseléd kétízbeni igazolatlan eltávozása és utóbb a szolgálat elhagyása következtében mennyi tényleges kára származott? újból tárgyalás alá veendő és szabályszerű bizonyítási eljárás megejtésével lesz megállapítandó. 50. A szesz finomitási díja nem haladhatja meg a nyers és finom szesz eladási árából a fennálló szabályok értelmében a szesz küldője által megtartható árrészletek közötti különbözetet. (Pénzügyminiszter 143,663/1916. sz. határozata.) A kir. pénzügyigazgatóságnak N. X. Y. cég szeszszabadraklári vállalkozó-