Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

14 Közigazgatási Döntvénytár, tének megnevezését az illetők beleegyezése nélkül használni megengedve nincs, állandóan oly esetekre is kiterjesztette, ahol a védjegyen szereplők nem éppen a fentemlílett üzletemberek sorába tartoznak. Ezen felfogás indított arra, hogy a szóbanlévő védjegytől, mini a közrendbe ütközőtől, a védelmet megtagadjam, minthogy a letevő cég a név használatának jogosultságát felhívásom ellenére sem igazolta. 13. Búza- és rozskészletnek teljes egészében be nem jelentése az 1915. évi 3925. M. E. sz. rendeletbe, míg a tengeri bejelentésének elmulasztása az 1915. évi 89.900. F. M. sz. rendeletbe ütközik. (Belügyminiszter 1916. évi 6245. sz. határozata.) K. J. ellen búza-, rozs- és tengerikészletének teljes egészében be nem jelentése miatt, az 1914 :L tc. 9 §-a alapján folyamaiba tett kihágási ügy terhelt fellebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A járás főszolgabírája elsőfokú ítéletének részbeni változtatásával hozott másodfokú büntetőítélet, indokainál fogva helybenhagyatik azzal, hogy terhelt azon cselekménye, mely szerint búza- es rozskészletét teljes egészében be nem jelentette, a 3925 915. M. E. rendelet 1. §-ába, azon cselekménye pedig, hogy tengerikészletét teljes egészében be nem jelentette, a 89,900^915. P. M. rendelet 1. § ába ütköző kihágást képez és ezen kétrendbeli kihágás miatt terhelt a Kbtk. 29. § ának megfelelően, ugyancsak a Kbtk. 21. §-ának alkalmazásával í napi elzárás helyett 20 K és még behajthatatlanság esetében 1 + 1 napi elzárásra átváltoztatandó 20 + 10 K pénzbüntetéssel büntettetik. 14. Tengerinek három eggén részére történt eladása a tengerikereskedésnek iparszerű űzését nem állapítja meg. (Belügyminiszter 1916. évi 5351. sz. határozata.) T. S. ellen iparigazolvány nélkül tengerinek eladása és megállapított áron felüli árusítása miatt az 1884: XVII. tc. 4. §. és az 1915. évi 1114. ez. M. E. rend. 1. §-ába ütköző, az 1914: L. tc. 9. §.