Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

III Közigazgatási Döntvénytár. riologie, Parasitenkunde und Inleklionskrankheiten» Jenában* Fischer Gusztáv kiadásában megjelenő folyóiratnak 1902. évi VIII. kötete 796—798. lapjain megjelent közleményét, 1. és 2. alatt dr. Zailsehek Arthur kir. lővegyész szakvéleményét, X) és Y) alatt a ^Progres agricole» című francia folyóiratnak 1909. évi okt. 24-iki számát és" az alperesek által 4909. é^ben kiadott használati utasítást, amelyekben nézete szerint a szabadalmazott találmány oly részletességgel van leírva és ismertetve, hogy azt szakértők azután előállíthatták. Alperesek elleniratukban tagadják a felperes összes kereseti állításának valódiságát és bár nem veszik tagadásba azt, hogy a felperes által hivatkozott közzételt nyomtatványok szabadalmuk bejelentés napja előtt jelenlek meg. azt állítják, hogy az anteriorilásokban sehol sincs arról szó, miszerint a répaszeletek konzerválására szolgáló tejsavó vagy aludtlej ol)an minőségű lenne, mint aminőt alperesek leírnak és igényelnek. A bemutatott nyomdatermékekben ismertetelt aludttej vagy savó konzerválás céljaira alkalmatlan, mert állandó eredményt nem ad, mert ezekben az anyagokban a tejsavas baktériumon kívül más károsan ható baktériumok is vannak. Alperesek szabadalma nem általánosságban igényli e tejsavas baktériumoknak a répiszeletek erjesztésére való fölhasználását, csakis azt igénylik, hogy a répaszeleteket, általában növényi anyagokat, az ezen anyagokban előzetesen alkalniazkodóvá tett tejsavas erjesztő anyaggal keverjék, azon célból, hogy azok konzerválását, használható;ágát elősegítsék. Ez a művelet pedig a fölhozott anterioniásokban föl nem található, amiért is a felperest keresetével elutasítani kérik. A m. kir. szabadalmi hivatal bírói osztálya felperes állal felhozott bizonyítékokat az alperesek megtámadott szabadalmával összehasonlítva úgy találta, hogy azok bár korábban jelentek ismeg nyomtatásban, az alperesek szabadalmára sem külön-külön, sem egymagában ujdonságrontóknak nem tekinthetők. Az A) és G) alatti ujságközleményben dr. Herzfeki A. egy laboratóriumi kísérletéről számol be, — arról t. i., hogy a répaszeletek konzerválására minő módok mutatkoznak szerinte alkalmasaknak. így kísérletei alapján dr. Herzfeld lehetségesnek tarija, hogy a répaszeletek konzerválása jobb lesz, ha azokban kezdettől fogva aludttej alkalmazásával tejsavas erőteljes erjedést idéznek elő, — de hogy ezen dologban még maga sem biztos, mutatja a közlemény végén tett azon kijelentése, hogy «ezen dolog fölött a kísérletek folyamatban vannak». Világos ezen közleménvből, hogy itten még tapogatózó kísérletekről van szó, amelyek