Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Közigazgatási Döntvénytár. még nem nyújtanak felvilágosítást arról, amit alperesek szabadalmi leírása ismertet, hogy a c<répalörkölyben tartalmazott kénsavhoz és szerves savakhoz, ilyen répatörkölyben való tenyésztés által alkalmazkodóvá tett tejsavas erjesztőaimgot tenyésztünk)) és ezt az anyagot használják fel behintés által a répaszeletek és más növényi anyagok konzerválására. A), B), C) és 11) alattiakat sem találta a hivatal alkalmasnak az alperesek— időközben lemondás folytán már megszűnt — szabadalma újságának lerontására. Ezen cikkben dr. Epstein St. «A cukorrépaszeletek savanyú erjedése)) cím alatt szintén kísérleteiről számol be. Kísérletei eredményeképen előadja, hogy kétléle baktériumot sikerült a répaszeletekből előállítani, melyeknek egyike a tejsavas baktériumok sorába, a másika a burgonyabaktériumok sorába tartozik Az előbbi baktériumok a répaszeletekben tiszta szagtalan erjedést idéznek elő és a répaszeleteket nemcsak állati, de emberi táplálásra is alkalmassá teszik, amiből folyik, hogy a tejsavbakteriumoknak a zöldtakarmány erjedésénél (ontos szerepük van. Ezen közlemények azonban, amint a végén megjegyezte az író, csak olyan kísérletek eredményei, amelyek végleges eredményre még nem vezettek, így ezen közlemény tartalma már ez okból sem volna figyelembe vehető. De nem vehető figyelembe azért sem, mert abban a szabadalma leírásában ismertetett eljárás és az igényekben kiemelt találmány ismertetve nincs. Alperesek szabadalmuk leírásának 2., 3. es 4. bekezdésében egy határozott eljárást ismertetnek, amely szerint az állatok táplálására szolgáló növényi anyagok kezelendők azon célból, hogy azok konzerváltassanak és állatok etetésére alkalmasokká tétessenek. Ennek az eljárásnak a lényege az, hogy először készítenek a kezelendő anyagban való tenyésztés állal előzetesen alkalmazkodóvá tett tejsavas erjesztőanyagot és ezzel a répaszeleteket raktározás előtt keverik, illetve behevítik. Ezen eljárásról, ezen tejsavas erjesztőanyag készítéséről, alkalmazkodóvá lételéről, a kísérletekről felvett közleményekben egy szó sincs téve úgy, hogy azok mellett szakértő csakis feltalálói tevékenység mellett jnhet rá arra, hogy a répaszeleteket konzerválás céljából a konzerválandó anyagban való tenyésztés által alkalmazkodóvá tett tejsavas erjesztőanyaggal kell keverni és az anvagot (répatörköly stb.) ezzel behinteni azon célból, hogy az állatok táplálására alkalmassá tétessék. A J. alatti szakvélemények nem a takarmánynak konzerválás