Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

(Szabadalmi hivatal. Bírói osztály. 1916 nov. 16.13,351/916. G. 4265. sz.) Bejelentési osztály: A felszólalásnak helyt nem ad s a bejelentés tárgyára a szabadalmat megadja. Indokok: A bejelentés tárgya olyan kettős vagy többszörös zsiliptábla, illetve kapu vízfogókíioz és zsilipekhez, amelyeknek jellemzője, hogy a két tábla közül az egyik kétoldalt toldatokkal van ellátva, amelyeken a másik tábla fölfekvést és vezetést kap és melyek a két tábla összes kölesönös helyzetei mellett kétoldalú tömítést alkotnak. Fölszólaló mint ujdonságrontóra, a 62,515. számú svájci szabadalmi leírásra, annak különösen a második bekezdésére és a leíráshoz tartozó rajzmellékletnek első és második ábráira hivatkozott. A m. kir. szabadalmi hivatal bejelentési osztálya a fölhozott anterioritást a bejelentés tárgyával összehasonlítva azt találta, hogy a 62,515. sz. svájci szabadalmi leírásban épen a bejelentés igénypontja szerint jetlemzőül feltüntetett adatok nincsenek meg, azaz az ujdonságrontóul felhozott leírásban épen az nincsen megmondva, ami a találmány tárgyára megkülönböztető, hogy t. i. a két tábla közül az egyik kétoldalt toldatokkal volna ellátva. Miután azonban ezt a körülményt a hivatkozott anterioritás rajzmellékletei sem tüntetik fel, a 62,515. sz. svájci szabadalmi leírást a bejelentés tárgyára nézve ujdonságronlónak tekinteni nem lehetett. Ehhez képest pedig a szabadalmat meg kellett adni. Bírói osztály: A bejelentési osztály határozatát megváltoztatja a bejelentés tárgyára a szabadalmat megtagadja. indokok: Meg kellett változtatni a bejelentési osztály neheztelt határozatát, mert a bírói osztály a felszólaló által hivatkozott 62,515. sz. svájci szabadalmi leírásnak 1. old. 2. bekezd. 1—4. soraiban foglaltakból arról győződött meg, hogy abban a kettős zsiliptáblának olyan kiképzése is ismeretessé vált, aminő a bejelentés tárgyának is megfelel. A szabadalmi leírás idézett sorai szerint ugyanis, a kettős zsiliptáblák egyik változata olyan, hogy azok egymáson eltolhatóan vannak ágyazva, minthogy pedig a bejelentés tárgyánál az egyes táblák szintén egymáson vannak ágyazva, ezt a megoldást a hivatkozott szabadalmi leírással megegyezőnek kellett minősíteni. A két egymáson ágyazott zsiliptábla esetében ugyanis az a zsiliptábla, melyen a kisebbik (keskenyebbik) ágyazást nyeri, minden esetben többé-kevésbbé oly alakú, melyet toldatokkal ellátottnak lehet nevezni — a bejelenlés igénypontjának meg-