Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

I. Az olyan adót, amelyet az adózó szolgálati illetménye után a munkaadó fizet anélkül, hogy azt alkalmazottja fizetéséből visszatartaná, a jövedelemből levonni nem lehet. (Közigazgatási bíróság 2069 1916. P sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak részben helyet ad s a panaszos terhére kivetett jövedelemadót 10,500 K-ra leszállítja. Indokok: A panaszos panaszirala kapcsán hitelt érderalőleg bizonyította, hogy szelvényjövedelemből es jutalékokból származó jövedelme az 1915. évben az 1914. évi s az adókivetésnél számításba vett jövedelemhez képest 41,636*14 K-val csökkent. Minthogy pedig semmi indok nem forog fenn arra nézve, hogy az 1914:XLV1. tc. 8. ^ ának idevonatkozó rendelkezése a panaszos javára ne alkalmaziassék s azzal szemben a panasz tárgyává telt határozattal 1915. évi jövedelemcsökkenés címén csak 10,000 K vétetett számításba, a bíróság a panaszos adóköteles jövedelmét az adófelszólamlási bizottság által megállapított összeg hehett 31,636*14 K-val kisebb összegben találta megállapítandónak miért is a panasznak e részben helyet adva, a panaszos terhére kivételt adót 10,500 K-ra kellett leszállítani. A panasz ama részének, mely a panaszos helyett az általa vezetett rész\énytársaság által fizetett adóknak az összjövedelemből leendő levonására irányul, nem lehetett helyet adni, mert bár helytálló panaszosnak az az állítása, hogy az 1914: XLVI. tc.-m k az adók levonhatásáról rendelkező 4. £-a nem állapít meg kivételt arra az esetre, ha az adózót terhelő adókat helyette más fizeti, miután azok az összegek, melyekel a részvénytársaság a panaszos helyett adóra fizetett, a panaszos jövedelmét nem csökkentették, már pedig az adó épen úgy, mint bármely más teher, csak abban az esetben vonható le, ha azt a számításba vett jövedelemből az adózó lizeti. Az adóköteles jövedelem kiszámítása alkalmával azonban a munkaadó állal fizetett adók a Közisazíjatási Döntvénytár. XI. 1