Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Közigazgatási Döntvénytár. hadaimat az 1. igénypont tárgyára az igénypont következő szövegezésével adja meg: «Eljárás olyan táp víztisztító készülék szerelésére, mely a kazánon elrendezett és alsó részében azzal összekötött hengerből és ebben ki- és betolható kamararendszerből áll, jellemezve azáltal, hogy az egész kamararendszert hordó és a henger zárófedeléül szolgáló lemezt a kamararendszerrel, ennek és a lemeznek a kamararendszer előzetes belolása után egymáshoz képest kiadódó helyzetében megállapított pontokon kötjük összes. A 2. igénypont tárgyára nézve a bírói osztály felhívja a bejelentőket, hogy amennyiben arra az eredeti elsőbbséggel szabadalmat akarnának, azt a jelen bejelentésből kiválasztva, a jelen határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül külön jelentsék be. Indokok: A bejelentési osztály határozatát bejelentőknek a szóbeli tárgyaláson tett arra a kijelentésére alapította, hogy a találmány tulajdonképeni lényege az, hogy a kamararendszert a fedőlemezzel való pontos összeilleszthetősége szempontjából, illetőleg a csavarlyukak helyeinek pontos megállapítása végett felhevítik. Bejelentők emez állításukat a felfolyamodás során visszavonták és miután a bírói osztály előtt valószínűsítették, hogy a bejelentési osztály előtti kijelentésüket tévedésből tették és mert felszólalók a kijelentés visszavonását nem is ellenezték, a bírói osztály a kijelentést a Pp. 265. §-a alapján hatályát vesztettnek tekintette. Ehhez képest a bírói osztály az ügyet a kijelentés figyelmen kívül hagyásával tette döntés tárgyává. Ezen az alapon pedig a bírói osztály azt találta, hogy a szabadalom megtagadására nem forog ok fenn, mert felszólalóknak sem az újdonsághiányt, sem a találmányi jelleg hiányát beigazoíniok nem sikerült. Az újdonsághiányt illetően ugyanis elsőrendű felszólaló nyilvános gyakorlatbavételre hivatkozott, azt állítván, hogy a bejelentés tárgyát tevő tápvíztisztítókészüléket teljesen a leírásban ismertetett módon szerelték már a bejelentés idejét megelőzően a Máv. gépgyárában, még pedig olyan módon és mértékben, hogy az a bejelentés tárgyának újdonságát lerontani alkalmas. A bírói osztály a felajánlott tanúkihallgatást foganatosítván, felszólaló állítását beigazoltnak nem tekinthette, mert az eskü alatt kihallgatott tanú, M. E. műszaki díjnok sem a szerelés mikéntjére, sem az időpontra nézve semmi felvilágosítást adni nem tudott. Mihezképest a bejelentés tárgyát újnak kellett tekinteni. Ami pedig a találmányi jelleg hiányát illeti, erre nézve felszólalók azt állították, hogy a bejelentés* tárgya nem egyéb köz-