Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Közigazgatási Döntvénytár. 119 helyességét, hogy ezen özvegyek és árvák ellátását az 1912. évi LXV. tc. 53. §-ának 1. bekezdésében és a törvény 78. §-ának 1. bekezdésében foglalt táblázatok szerint és amennyiben nevelési járulék is igényelhető, a törvény 65. §-ának első mondatában foglaltak értelmében kell megállapítani, a törvény 31. §-ának törvényjavaslati indokolása. Eszerint ugyanis, a rendszeres évi fizetés (évi bér, évi zsold) élvezetében nem állott altisztek és szolgák alatt oly alkalmazottakat kell érteni, akiknek özvegyei és árvái ezen törvény életbelépéséig ellátásra igényt egyáltalában nem tarthattak. Hogy azonban a pénzügyőri altisztek özvegyeit és árváit az ellátás addig is az 1885: XI. tc. 36. §-a alapján megillette, az vitán kívül áll. Végül az ezzel ellenkező törvénymagyarázat esetén az a helyzet állana elő, hogy mivel az 1912 január 1. előtt elhalt pénzügyőri altiszteknek az 1912 : LXV. tc. hatálybalépésének napján még életben volt özvegyét, ezen törvény 81. §-a értelmében 200/o-os nyugdíjemelés illeti meg, ezek az özvegyek magasabb nyugdíjban részesülnének, mint az 1912 január 1-től elhalt pénzügyőri altisztek özvegyei, aminek tarthatatlansága szembeötlő. 109. A tanúvallomásokról készült jegyzőkönyv a régi perrendtartás alatt megindult rendes perekben is, az 19H : XLIII. tc. í. §. 1. a) pontjában megszabott illeték alá esik. (Közigazgatási bíróság 12,450/1916. P. sz;) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. Indokok: A panaszos a tőle követelt illeték törlését azért kéri, mert a per, amelyben a jegyzőkönyv készült, a régi perrendtartás szabályai szerint tovább tárgyalt rendes per volt, az ilyen perekben pedig az 1914 : XLIII. tc. 89. §-a szerint a tárgyalási jegyzőkönyvekre csak az idézett törvény 4. §-ában megszabott illetéket kell leróni. A bíróság ezt a panaszt alaptalannak találta. Igaz ugyan, hogy az idézett szakasz szerint a régi perrendtartás hatálya alatt megindított rendes perekben a jegyzőkönyvi tárgyalás esetében a tárgyalási jegyzőkönyv első íve után a 4. §-ban megszabott illetéket-kell leróni, de másrészt az is kétség-