Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

120 Közigazgatási Döntvénytár. telén, hogy a törvény itt tárgyalási jegyzőkönyv alatt az 1868. évi L1V. tc. 146. §-ában említett és körülírt tárgyalási jegyzőkönyvet értette, amely a felek szóváltásainak bejegyzésével befejeztetett. Minthogy pedig az a jegyzőkönyv, amely után a megtámadott illetéket előírták, nem ilyen, a peres felek szóváltásait tartalmazó jegyzőkönyv, hanem szóváltás befejezése után a bizonyítás felvételéről, illetve a tanúk kihallgatásáról készült jegyzőkönyv volt, arra ezt a kivételes szabályt alkalmazni nem lehet, hanem az ilyen jegyzőkönyvet az általános szabály alá esőnek kellett kimondani. Helyesen követelik tehát az 1. §. 1. alpontjában meghatározott illetéket. 110. A tanúvallomásról készített jegyzőkönyv illetékét akkor is a felperes tartozik leróni, ha a kihallgatott tanúra az alperes hivatkozott. [(Közigazgatási bíróság 23,378/1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet adva, a panaszost a megtámadott illeték megfizetésének kötelezettsége alól felmenti. indokok: A megtámadott illetéket tanúvallomásról készült jegyzőkönyv után kövelelik a panaszostól, mint az alperes képviselőjétől azért, mert a kihallgatott tanúkra a panaszos hivatkozott s így a jegyzőkönyv az ő érdekében készült. A követelés jogtalanságát vitató panaszt a bíróság alaposnak találta. A polgári bíróságok előtti eljárásokban készült jegyzőkönyvek illetékének fizetési kötelezettségét most már nem a bélyeges UL szabályok 89. §-a, hanem az 1914 : XLIII. tc. 50. §-a szabályozza. Ennek a szakasznak első bekezdése ugyan szintén azt a szabályt tartalmazza, hogy a jegyzőkönyvek illetékét rendszerint az tartozik leróni, akinek érdekében a jegyzőkönyvet felvették. Ez alól az általános szabály alól azonban a harmadik bekezdés kivételt tesz és kimondja, hogy a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban a tárgyalásról és bizonyítás felvételéről készült jegyzőkönyvnek illetékét mindig a felperes tartozik leróni. A tanúvallomásokról felvett jegyzőkönyv pedig kétségkívül a bizonyítás felvételéről készült s így az új törvény hatálya alatt nem lehet vitás, hogy a tanúvallomási jegyzőkönyvek illetékét mindenkor a felperes tartozik leróni, tekintet nél-