Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Közigazgatási Döntvénytár. H3 105. Magyar állampolgárnak osztrák részvénytársaságnál viselt igazgatósági tagságból származó jutaléka Magyarországon jövedelemadóval meg nem róható. (Közigazgatási bíróság 25,388 1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet adva, a jövedelemadót 20,500 K-ban állapítja meg. Indokok: A panaszos sérelmesnek tartja, hogy 444,511 K-t tevő jövedelmének megállapításánál a felszólamlási bizottság azt a 34,800 K igazgatósági-tagsági jutalékot is adóalapul vette, amelyet a panaszos az Angol-osztrák banktól Ausztriából kap s amely Ausztriában már jövedelemadó alá vonatott. Ez a bíróság a panaszt alaposnak találta. Az 1909 : X. tc. 7. §-a értelmében ugyanis, ha az adóköteles beigazolja, hogy a külföldről íolyó jövedelme után jövedelemadót vagy ennek megfelelő adót a külföldön már fizet, ez a jövedelem viszonosság esetében adózatlanul marad, sőt az idézett törvény 6. §-a szerint az adótétel emelésére sem hat ki. A panaszos beigazolta, hogy ez az igazgatósági tagsági jutalék Ausztriában személyes jövedelemadó alá vonatott. A m. kir. pénzügyminiszter pedig e bírósághoz intézett 1916 dec. 19-én kelt 69,104. sz. átiratában odanyilatkozott, hogy a cs. kir. osztrák pénzügyminiszterrel megegyezett arra nézve, hogy az Ausztria vagy Magyarország területén űzött kereskedelmi és ipari foglalkozásokból eredő és az illető ország területén jövedelemadóval már megrótt jövedelem viszonosan adómentesen kezeltessék. Minthogy pedig a m. kir. pénzügyminiszter — mint egyezséget kötő fél — nyilatkozata szerint az igazgatósági tagságból folyó jutalékot a kereskedelmi és ipari foglalkozásból eredő jövedelem csoportjába tartozónak minősíti s ezt az álláspontot ez a bíróság is elfogadván, nyilvánvaló, hogy a vitás jutalék összege a magyarországi adóztatásnál a jövedelemadó alapjába be nem számítható. Végül megjegyzi a bíróság, hogy az igazgatósági tagságból folyó jutalékkal szemben, mivel az nem származik szolgálati viszonyból, az 1908 : XIV. tc. 18. §-ában foglalt rendelkezést alkalmazhatónak nem találja. Mindezeknél fogva a 444,511 K jövedelemből 34,800 K jutalékot levonva, a jövedelemadót 409,711 K után az 1909 : X. Közigazgatási Döntvénytár. XI. 8