Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

114 Közigazgatási Döntvénytár. tc. 24. §-a értelmében és az ott elrendelt kikerekítésre való figyelemmel, 20,500 K-ban kellett megállapítani. 106. Ausztriában lakó osztrák állampolgárnak magyarországi részvénytársaságnál viselt igazgatósági tagságból származó jutaléka Magyarországon jövedelemadó alá esik. (Közigazgatási bíróság 2413,1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak részben helyet adva, a jövedelemadót 1420 K-ban állapítja meg. Indokok: A panaszos sérelmesnek" tartja, hogy mint Ausztriában lakó osztrák állampolgár a magyar birodalom területéről igazgatósági tagsági minőségéből folyó jutalékai után Magyarországon jövedelemadóval rótták meg. Ez a bíróság a panasz e részét nem találta alaposnak, mert az adóztatás szempontjából vitás jutalék nem származik szolgálati viszonyból s míg így egyrészt azzal szemben az 1908. évi XIV. tc. 18. §-ában foglalt az a rendelkezés, amely szerint az adóztató állam illetékességét az adózó lakóhelye dönti el, alkalmazhatónak nem tartja, addig másrészt azt az 1909 : X. tcikk 1. §-ának 4. pontjába tartozó és így a magyar birodalomban jövedelemadó alá vonandó jövedelemnek minősíti. De nem mentesíthető a magyarországi adóztatás alól a Magyarbirodalom területéről húzott igazgatósági tagsági jutalék az 1909 : X. tc. 8. §-ában érintett viszonosság alapján sem, sőt épen a viszonosság is a magyarországi adóztatást követeli meg. A magyar kir. pénzügyminiszter ugyanis e bírósághoz intézett 1916 december 16-án kelt 69104. sz. átiratában oda nyilatkozott, hogy a cs. kir. osztrák pénzügyminiszterrel megegyezett abban, hogy az Ausztria vagy Magyarország területén űzött kereskedelmi és ipari foglalkozásokból eredő és az illető ország területén jövedelemadóval már megrótt jövedelem viszonosan adómentesen kezeltessék. Minthogy pedig a magyar kir. pénzügyminiszter, mint egyezséget kötő fél, nyilatkozata szerint, az igazgatósági tagságból folyó jutalékot a kereskedelmi és ipari foglalkozásból eredő jövedelem csoportjába tartozónak minősíti, s ezt az álláspontot ez a bíróság is elfogadván nyilvánvaló, hogy a vitás jutalék összegét a magyarországi adóztatásnál a jövedelemadó alapjába be kell számítani.