Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)
112 Közigazgatási Döntvénytár. módjában van a zálogjog bekebelezését a telekkönyvi rendtartás 84. §-a alapján kérni. A m. kir. minisztériumnak a háború következtében a polgári peres és nem peres eljárásban szükséges rendkívüli intézkedések megállapításáról egymást követó'leg és a mindenkori előző rendeletnek hatályon kívül helyezésével kibocsátott rendeletei (5761/914. M. E., 9146 1914. M. E.) és jelesül a jelenleg is hatályban levő 1380/915. M. E. sz. rendeletnek 9'. §-a, amelyeta 3021 915. M. E. sz. rendeletnek 5. §-a ebben a részében nem érintett, kötelezően kimondják, hogy a háború idejében katonai szolgálatot teljesítő egyén ellen, ha a rendelet (1380/1917. M. E. sz.) életbeléptetésekor már katonai szolgálatot teljesít, csakis oly végrehajtási cselekményeket lehet foganatosítani, amelyek a követelés biztosítására szolgálnak. Minthogy az ingatlanra kért végrehajtás foganatosítása kizárólag bírói útra tartozik, a most idézett minisztériumi rendelet kétségtelenül alkalmazandó a munkásbiztosítási járulékokra vonatkozó végrehajtási bekebelezésekre is. Az idézett rendelet pedig kizárja, hogy a katonai parancsnokságnak özv. R. A.-né által közvetlenül hozzám bemutatott s az iratokhoz mellékelt bizonyítvány szerint 1914. évi júliusban bevonult és a bizonyítvány kiállítása idejében t. i. 1916. évi április 10-ikén is még katonai szolgálatban állt R. I.-vel és R. J-vel szemben végrehajtási cselekmény foganatosításképen jelentkező végrehajtási zálogjog bekebelezés ezidőszerint eszközöltessék. Igaz ugyan, hogy az idézett minisztériumi rendeletek a bírói peres és nem peres eljárásban szükséges rendkívüli intézkedésekről szólanak. Miután azonban a közigazgatási bizottságnak az ingatlan végrehajtást elrendelő határozata olyan közokirat, melynek alapján a telekkönyvi hatóság a bekebelezést foganatosítja, a közigazgatási bizottság nem rendelhet el határozatilag oly végrehajtási cselekményt, melynek foganatosítása kötelező jogszabály szerint ki van zárva. Mindezeknél fogva a közigazgatási bizottság megfellebbezett határozatát hatályon kívül kellett helyeznem. A pénzügyminiszter úrtól hozzám juttatott iratokat, valamint özv. R. Á.-nénak az ügyre vonatkozólag közvetlenül hozzám benyújtott beadványait, a mellékletekkel együtt, a továbbiak tekintetében a jelen rendeletemnek megtelelőleg való sürgős intézkedés végett a közigazgatási bizottságnak megküldöm. Egyúttal tájékozásul megjegyzem, hogy a határozatban hivatkozott 1908: XVII. te, amely •csak az üzlet átvevőjének felelősségét és ezt is csak bizonyos feltételek fennforgása esetén állapítja meg, hasonló esetekben nem nyerhet alkalmazást, mert a munkásbiztosítási járulékoknál az 1907 ; XIX. tc. 46. §-án alapuló üzlettulajdonosi felelősség fennforgásának kérdése szolgál a döntés alapjául.