Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)
Közigazgatási Döntvénytár. 99 meghatalmazását hiteles másolattal igazolja. A panaszos tehát teljes joggal csatolt 1903. évben kiállított okiratról készített hiteles másolatot s erre a másolatra mást, mint a hitelesítési illetéket, leróni nem is tartozott, az a körülmény pedig, hogy az eredeti meghatalmazáson 1 K bélyeg volt leróva, annál kevésbé lehet ok 1 K 50 f meghatalmazási illeték követelésére, mert a meghatalmazás jogügyletről kiállított okirat lévén, annak illetékét a kiállítás idején érvényes szabály szerint kellett leróni s annak mértékére az a körülmény, hogy azt mikor használták fel, kifejezett törvényes rendelkezés hiányában befolyással nem lehet. 92. Az iratváltás elmulasztása nem azonos azzal az esettel, amikor a peres felek egyike sem jelenik meg a tárgyaláson. (Közigazgatási bíróság 928/1946. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak részben helyet ad s a panaszos részére 10 K illeték szabályszerű megtérítését elrendeli. Indokok: A panaszos szünetelő rendes pernek újrafelvételét s a periratok beadására új határnap kitűzését kérte. A per azért szünetelt, mert a válaszirat beadására kitűzött határnapon a pertárban egyik fél sem jelent meg. Az újrafelvételt kérő beadványra a panaszos az 1914 : XLIII. tc. 2. §. 2. pontja szerint rótt le 13 K illetéket s annak egy részét azon a címen kéri vissza, hogy csak az 1. §. 1. b) pontjában megszabott illetéket tartozott volna leróni, mert a 2. §. rendelkezései csak a peres felek közös kérelmére alkalmazhatók, másrészt pedig, mert az újrafelvétel nem is Pp. 446. §-a alapján rendeltetett el, az eljárás nem a tárgyalás elmulasztása miatt szünetelt és így erre az esetre a 2. §. egyáltalán nem vonatkozik. A bíróság a panaszt alaposnak találta. Az 1914 : XLIII. tc. 89. §-a, sem más szakasz nem tartalmaz intézkedést arra nézve, hogy a régi szabályok szerint tovább tárgyalt rendes perekben — az egyes periratok s a perfelvételi jegyzőkönyv illetékén kívül — az egyes perbeli cselekmények után milyen illeték rovandó le. A törvénynek eme hiányossága miatt a bíróság állandó gyakorlata úgy alakult, hogy az új törvényben megszabott illetéket kell leróni minden beadvány, jegyzőkönyv stb. után, amelynek megíelelő a régi perrendtartás szerint is beadható vagy készíthető volt. A ren7*