Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

100 Közigazgatási Döntvénytár. des eljárás írásbeli tárgyalás volt Az új Pp. írásbeli tárgyalást pedig nem ismer. A két eljárás eme alapvető eltérése folytán a bíróság arra a megállapodásra jutott, hogy az iratváltás elmulasztása nem lehet azonos azzal az esettel, ha a peres felek egyike sem jelenik meg a tárgyaláson, amiből következik, hogy a perirat beadásának elmulasztása miatt szünetelő eljárás újrafelvételét, vagyis az elmulasztott perirat beadására új határnap kitűzését kérő beadványt sem lehet a Pp. 260., 446. vagy 475. §-a értelmében új határnap kitűzését kérő beadványnak tekinteni s így az ilyen beadványra nem az idézett törvény, hanem — egyéb rendelkezés hiányában — az 1. §. 1. b) pontjában megszabott illeték jár. Minthogy tehát a panaszos a kérdéses beadványra ennél több illetéket rótt le, a többlet visszatérítéséhez való igényét jogosnak kellett elismerni. Ennek dacára a panasznak csak részben kellett helyet adni, mert nem vitás tényállás szerint a panaszos a kérvényt két példányban adta be s így 3 K-t kellett leróni. Az a körülmény, hogy a második példány szükséges volt-e vagy sem, annak illetékkötelezettségére befolyással nem lehet. 93. A kivetés jogosságának szempontjából vitássá tett betegsegélyezési járulékok behajtása végett a kerületi pénztárnak saját személyében is joga van fellépni. Az 1907 : XIX. tc. a biztosítás tekintetében a községeknél nem azt állítja fel alapul, hogy az alkalmazottak minő munkát végeznek s illetve, hogy ipari munkát végeznek-e, hanem a biztosítási kötelezettség egyedüli alapja az alkalmazási viszony. Az 1907 : XIX. tc. 10. §-a által megkívánt szolgálati rendtartást pótolja a községi képviselőtestületnek törvényhatóságilag jóváhagyott oly határozata, amely a község biztosítandó alkalmazottainak fizetését betegség esetén 20 héten át feltétlenül biztosítja. (Kúria 1916 febr. 1. Rp. VI. 1944/1915. sz. a.)