Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)
Közigazgatási Döntvénytár. 67 megyei árvaszéki ülnöki állásáról való lemondását január 2-án az alispánhoz benyújtotta, aki azt tudomásul vette s a törvényhatóság elé terjesztette. 2. Felhozzák továbbá panaszlók, hogy a tisztújító közgyűlésre több képviselő nem hívatott meg, mint ilyent azonban csak dr. N. János virilis képviselőt nevezik meg. Dr. N. János azonban a városi hatóság által kihallgattatván, előadta, hogy a közgyűlésre meghívót ugyan nem kapott, de súlyos betegsége miatt lakását sem hagyhatja el és mint városi képviselő a közügyek intézésében már régóta nem vesz részt és résztvenni sem kíván és a jelen tisztújító széken akkor sem jelent volna meg, ha arra meghívatott volna. Ily körülmények között tehát dr. N. János meghívásának elmulasztása oly lényegtelen alaki szabálytalanság, melynek a választás eredményére befolyása nem volt, 3. Kifogásolják panaszlók K. Lajos és S. László póttagok szavazatjogát, mert a képviselőtestület a nevezetleket nem hívta be és mert nincsen is igazolva, hogy ők lennének azok a póttagok, akiknek az üresedésben levő rendes tagsági helyeket sorrend szerint elfoglalni kellett. Az 1914. évi városi képviselőválasztáson a választási jegyzőkönyv szerint az I. kerületben első póttagul S. László, a II. kerületben pedig első póttagul K. Lajos választattak meg s miután D. Imre és B. Ferenc választott képviselők az iratok szerint 1914. évi dec. hóban elhaltak, az 1886 : XXII. tc. 42. §-a értelmében az elhallak helyét S. László és K. Lajosnak, mint legtöbb szavazatot nyert póttagoknak kellett elfoglalni, ezt a jogukat pedig a törvény alapján akkor is érvényesíthették, ha a képviselőtestület által be nem hívattak volna. 4. Dr. S. László helyettes árvaszéki ülnök és dr. G. Salamon helyettes adóügyi jegyző szavazatainak érvényességét abból az okból lámadják meg a panaszlók, hogy az 1886 : XXII. tc. 58. §-a értelmében a közgyűlésen szavazatjoggal csak a rendes elöljárók bírnak : panaszlókat tehát, mint csak ideiglenesen helyettesített elöljárókat szavazatjog ezen a címen nem illeti meg, különben pedig a képviselőtestületnek sem választott, sem virilis tagjai. Az iratokból megállapítható, hogy a képviselőtestület az 1913. évi június 2-án 160. sz. a. hozott határozatával dr. S. Lászlót, a Sz. István halála következtében megüresedett árvaszéki ülnöki állásra : az 1913. évi április 1-én 56. sz. a. kelt határozatával pedig dr. G. Salamont a tartós betegsége által akadályozott s később nyugdíjazott Cs. T. Lajos adóügyi jegyző állására helyettesítette. 5*