Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Közigazgatási Döntvénytár. 37 lékének ezekkel egyező része után eső illetéknek kiszabása egyáltalán mellőztessék, mert a hagyatéktárgyalási jegyzőkönyv -szerint az összes temetési költségek felszámíttattak s a panaszos egyletnek a 400 korona hagyomány csak sírkő-ápolásért adatott és a hagyománynak bírói átadása is csak erre a célra történt: végre mert az összes felszámított temetési költség az illeték kiszabásánál a tárgyalási jegyzőkönyv és átadó végzés tartalmának megfelelően levonatott. 51. Az illeték szempontjából a váltó kelte és lejárata közt eltelt időt naptári időszámítással kell megállapítani. (Közigazgatási bíróság 21,503/1914. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. Indokok: Az illetékdíjjegyzék 98. tételének rendelkezése szerint a belföldön kibocsátott olyan váltó, amelyből magából kiderül, hogy a fizetésnek a kibocsátás napja után hat hónapnál későbben kell történnie, a váltókövetelés összege után II. fok. szerinti bélyegilleték alá esik. Minthogy e rendelkezés alkalmazásánál a váltó kelte és lejárata közti időtartamot — eltérő rendelkezés híján — a közönséges időszámítással kell meghatározni s minthogy ily meghatározással a szóban levő váltónak 1913. évi április 31-re kitett lejárati ideje közt több idő telt el hat hónapnál: nyilvánvaló, hogy ez a váltó a II. fok. szerinti illeték alá esik. 512. A perbevont, de ott nem védekezett, semmi igényt nem támasztó fél, ha őt a bíróság perköltségben nem marasztalta, ítéleti illeték fizetésére nem kötelezhető. (Közigazgatási bíróság 10,697 1915. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyt ad s panaszost a kiszabott illeték megfizetésének kötelezettsége alól ielmenti. indokok: A kiszabás alapjául szolgáló ítéletben a perkölt-