Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

38 Közigazgatási Döntvénytár. ségek csak a perbeli felperes és elsőrendű alperes között szüntettettek kölcsönösen meg s ezzel a felmerült összes költségekre nézve rendelkezett a bíróság, — ami határozottan megállapítható az ítélet indokolásának utolsóelőtti bekezdéséből, — amely szerint «a jelzálogos hitelező alpereseket felperes a költségben marasztalni nem kérte, ezért e tekintetben határozat szüksége fenn nem torog». Minthogy pedig az illetékszabályok 95. §-ának 6. pontja értelmében az ítéleti illeték fizetésére való kötelezelbég tekintetében a perköltségek viselésének kötelezettsége az irányadó, e szabály szelleméhez képest a vagyonközösség megszüntetése iránt folyt perben lehető érdekeltségük netáni meeóvhatása végett perbevont, de tényleg a perben igényt nem érvényesíthető személyek ítéleti illeték fizetésére nem kötelezhetők akkor, ha a perben felmerült összes költséget kizárólag a tulajdonképeni peres, felek tartoznak viselni. 53. A készpénzben fizetendő ítéleti illetékért a perbevont alperes is felelős, ha a perben védekezik. (Közigazgatási bíróság 15,579/1945. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak nem ad helyet. Indokok: A panaszos a m. kir. törvényszék által egy vagyonközösség megszüntetése iránti perben hozott ítélettől 24. §-ában kiszabott és tőle felerészben követelt illeték jogosságát azon az alapon támadja meg, hogy ő abban a perben nem mint társtulajdonos, hanem mint jelzálogos hitelező vonatott alperesként perbe s az ítéleti illeték csak a társtulajdonosokat terheli. Minthogy a bély. és ill. szab. 95. §. 6. pontja értelmében a készpénzben fizetendő ítéleti illetéket a peres felek tartoznak megfizetni s mindazok, akik valamely jogigény érvényesítése végett perbe vonatnak, alpereseknek tekintendők, minthogy a panaszló, kinek mint a természetben íelosztatni kívánt ingatlanokra bekebelezett zálogjoggal érdekelt jelzálogos hitelezőnek perbevonása szükséges volt, a perben védekezett és eleinte a kereset elutasítását, később — a per lolyamán követelése és zálogjoga megszűnvén, — csak felpereseknek az ő perköltségei viselésére való kötelezését kérte s e kérelme felett a bíróság döntött is, minthogy végül a fent idézett jogszabály értelmében perköltségeket kölcsönösen megszüntető ítélettől járó illeték felerészét az. alperesek egyetemlegesen tartoznak megfizetni, a megtámadott