Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

34 Közigazgatási Döntvénytár. konzervgyárban) vagy rendes üzleti helyiségben (pl. boltban) való kereskedéssel lett volna kapcsolatos, mert a vállalat által kimutatott összes jövedelemben bennfoglalt az a jövedelem, mely földadóval megrovott ingatlanból származik, az 1875: XXIV. törvény 4. §-ának 1. pontja értelmében, a társulali adó kivetésénél a nyers jövedelemből a maga egészében teltétlenül levonandó. Minthogy pedig a jövedelemnek ezt a keltéosztását és a pénzügyi jog szempontjából mellőzhetetlen bírálatát sem az adókiszámílási javaslat, sem pedig a két bizottság határozatai nem tartalmazzák, holott nemcsak a részvénytársaság adatszolgáltatásai és üzleti kön\veinek felajánlóit betekintése alapján az lehetséges volt, hanem mindez az 1883:XLIV. törvény 17. §-ában nyújtott felhatalmazásból kifolyóan a kir. adófelügyelőnek, úgyszintén az idézett törvény 24., 25. és 33. §-ai szerint az adókivető és az adófelszólamlási bizottságnak egyenesen kötelességében állott: a rendelkező rész szerint kellett határozni. 47. A jövedelmi adó kivetésénél az adózó úgynevezett elmakacsolásának nincs helye. (Közigazgatási bíróság 26,519. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak annyiban helyet ad, hogy a panasz tárgyává telt határozatot feloldva, az adófelszólamlási bizottságot új határozat hozatalára utasítja, a következő megokolással: Az adófelszólamlási bizottság határozott anélkül, hogy az 1909 :X. törvény 58. és 59. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően mindazokat a ténykörülményeket felderítene volna, amelyeknek ismerete a jövedelem helyes és a valóságnak megtelelő leibecsüléséhez okvetlen szükséges. Ennek a kötelességnek teljesítése alól ugyanis az adófelszólamlási bizottságot az a körülmény, hogy az adóköteles nem jelent meg, nem menti tel. Az adózó távolléte esetén is köteles a bizottság a bevallás helyességét behatóan megvizsgálni és az előterjesztett adatokat lelkiismeretesen mérlegelni (Végrehajt, ulasítás 55. §.) és ily eljárás nélkül a bevallott jövedelmet nem emelheti fel csupán azért, mert a dél nem jelent meg». Szabálytalan volt az is, amit különben a panaszos is alaposan kifogásolt, hogy a íelszólamlási bizottság határozatát meg sem okolta, holott az 1909: X. törvény 60. §-ának rendelkezése