Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Közigazgatási Döntvénytár. :3o •szerint: hozott határozatát kimerítően indokolni tartozik, — mert •csak így juthat az adóköteles abba a helyzetbe, hogy az adófelszólamlási bizottság álláspontját megismerje s azzal szemben esetleg a jogorvoslat útján védekezhessék. Ily tényállás mellett a vitás ügy ehelyütt végső tokon érdemlegesen el nem bírálható, amiért is a rendelkező rész szerint kellett határozni. 48. A uéderőnek mozgósított tagjai által ebben a minőségükben húzott illetményei az adóköteles összes jövedelmeinek megállapításánál számításba nem vehető. (Közigazgatási bíróság 26,962/1914. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet ad és a panaszolt 650 K jövedelmi adó fizetése alól adóköteles felet felmenti. Indokok: Az adófelszólamlási bizottság panaszos férjének 1914. évi összes jövedelmét 2680 K katonatiszti szolgálati illetményének betudásával 23,235 K-ban állapította meg. Ebből a jövedelemből az 1914. évben befizetett adókat, 808 K 15 f-t és -a 2680 K katonatiszti illetményt, mint az 1909 : X. tc. 5. §-a 10. ponija szerint adómentes jövedelmet levonva, az így előálló 19,746 K 85 f tiszta jövedelemtől 650 K jövedelmi adót veteti ki. Az ekként kivetett és panasz tárgyává telt jövedelmi adónak törvényes alapja nincsen, mert a véderőnek mozgósított tagjai által ebben a minőségükben élvezett illetményei, az 1909 : X. tc. -6. § áriak határozmányai értelmében azok közé az adómentes jövedelmek közé tartoznak, amelyek az adóköteles fél összes jövedelmének megállapításánál számításba nem vehetők Miután pedig ennek az illetménynek számításon kívül hagyásával, adóköteles félnek tiszta jövedelme, eltekintve attól, hogy a panaszos adóssági kamatot és 200 K életbiztosítási díjat, mint levonható tehertételt igazolt, a fentebbiek szerint a 20,000 K-t meii nem haladja: az 1914 : XLVI. tc. 1. §-ának alapján az ítélet rendelkező része szerint kellett határozni. 3*