Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

172 Közigazgatási Döntvénytár. tosítani kívánta a jegyzők nyugellátását és ezért már az 1871. évi XVIII. tc. 67. és az 1886: XXII. tc. 66. §-ának azonos rendelkezéseivel a vármegyéket bízta meg, hogy az elaggott jegyzők és hozzátartozóik sorsának biztosítása végett nyugdíjintézetet szervezzenek. Ezen az alapon szervezte P. vármegye a községi és körjegyzők központi nyugdíjintézetét, melynek a 43911/913. sz. alispáni jelentés szerint a vármegyebeli rendezett tanácsú városok jegyzői 1876. év óta tagjai. K. rendezett tanáesú város pedig a törvényhatóság által jóváhagyott 33/900. számú szabályrendeletével önkormányzati hatáskörében megalkotta a városi alkalmazottak nyugdíjintézetét, amely szabályrendelet 3. §-a a városi jegyzőkre nézve akképen rendelkezik, hogy a ((városi jegyzők az ezen szabályrendeletben foglalt kedvezményekben csakis önkéntes belépésük esetén részesíttetnek, de viszont nem is köteleztetnek a nyugdíjalap létesítésére való hozzájáruláshoz, csupán akkor, ha erre magukat belépésükkel kötelezték)). Ezt a szabályrendeletet a város képviselőtestülete az 1913. évi április 30 án tartott közgyűlésén az 1912: LVIIÍ. tc. 19. §-ában megjelölt irányelvek szerint átalakította, illetőleg új nyugdíjszabályrendeletet alkotott. K. Károly k.-i városi főjegyző, mint a vármegyei községjegyzői nyugdíjintézet fagja 1913. évi törvényhatósághoz nyugdíjazásáért folyamodván, őt a törvényhatóság 1402. szám alatt hozott határozatával nyugdíjba helyezte és nyugdíját 1888. évi július 1-től számított s a milléniumi év kétszeres számításával 26 évre terjedő szolgálati idő után 4400 K fizetésének és 600 K lakbérének 72%-ával állapította meg, azaz 3600 K-val jól. 1-től kezdve nyugdíjazta. Miután pedig a nevezett főjegyző annak idején a városi nyugdíjintézetbe is belépett, 1913. évi május 29-én a várostól is kérte nyugdíjazását, minek következtében őt a képviselőtestület 1913. évi 83. szám alatt kelt határozatával az 1913. évi április 30-án alkotott új nyugdíj szabályrendelet alapján nyugdíjazta és nyugdíját 24 évi szolgálati idő után 4400 K fizetésének 68%-ában azaz 2992 K-ban, lakbérnyugdíját pedig 640 K-ban, összesen 3532 K-ban megállapította. A képviselőtestületnek ezt a határozatát a nyugdíj megállapítására vonatkozó részében a törvényhatósági bizottság 2579/914. sz. határozatával azon az alapon, hogy a nyugdíjigény megnyílta idején az új nyugdíjszabályrendelet — melynek alapján K. Károly főjegyző nyugdíjaztatott — még jóváhagyva nem volt s hatályba nem lépett, feloldotta és a várost utasította, hogy a nyugdíj megállapítása tárgyában az igény megnyílta idején hatályban volt városi szabályrendelet alapján határozzon. II. A törvényhatósági bizottságnak 1402/913. sz. alatt kelt azt