Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)
Közigazgatási Döntvénytár. 171 Indokok: A panaszos az adófelszólamlási bizottság határozatát, amely pedig terhére jövedelmi adót nem vetett ki, azért tartja sérelmesnek, mert jövedelmét 10,000 koronában állapította meg. Tekintetei azonban arra, hogy a jelen esetben adókivetés nem történt, már pedig a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak az adófelszólamlási bizottság csak ama határozata ellen van helye, amellyel adót állapít meg, a rendelkező rész szerint kellett határozni. 203. Rendezett tanácsú városnak nyugdíj igény jogosultsági! alkalmazottja, ki egyszersmind a vármegyei jegyzői nyugdíjintézetnek is tagja: az utóbb nevezett nyugdijalappal szemben igényt nem támaszthat. (Közigazgatási bíróság 2969/4945. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A bíróság a törvényhatóság 1409 913. sz. azon határozata ellen, mellyel K. Károly k.-i városi tőjegyző nyugdíja a vármegyei községjegyzői nyugdíjalap terhére megállapíttatott, K. Ferenc részéről beadott panasznak azt a részét, melyben a nevezett panaszló a város által a nyugdíjazott főjegyző után a vármegyei jegyzői nyugdíjalapba befizetett járulékok visszautalását elrendelni kéri, érdemi bírálat nélkül visszautasítja. Egyebekben pedig ezen panasznak, valamint az idézett határozat ellen K. város részéről beadott panasznak helyt ad és K. Károlyt a vármegyei községjegyzői nyugdíjalappal szemben támasztott igényével elutasítja. K. Károly főjegyzőnek a városi nyugdíjalap terhére történt nyugdíjazása ügyében 2579/913. szám alatt hozott törvényhatósági határozat ellen K. rendezett tanácsú vá(os részéről beadott panasznak a bíróság szintén helyt ad és ebben az ügyben a város képviselőtestületének 1913. évi 83. sz. a. hozott határozatát érvényre emeli. Indokok: I. A községi (kis- és nagyközségek, rendezett tanácsú városok) alkalmazottak és hozzátartozóik nyugellátásáról való gondoskodás, elvileg a községnek önkormányzati belügye. Erre különben a kis- és nagyközségeket törvény nem kötelezi és egyedül az 1912: LVIII. tc. 19. §-a rendeli, hogy a rendezett tanácsú városok, amennyiben még nyugdíjintézetük nincsen, azt 1914. évi január l-ig létesíteni kötelesek. A törvényhozás azonban fontos közigazgatási érdekből biz-