Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Közigazgatási Döntvénytár. 169 az esetleg adómentes külföldi jövedelemmel együtt — a 20,000 K-t meghaladja. (Közigazgatási bíróság 1389/1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak annyiban helyet ad, hogy a panasz tárgyává tett határozatot feloldva, az adófelszólamlási bizottságot új határozat hozatalára utasítja. Indokok: Az adófelszólamlási bizottság határozott anélkül, hogy — az 1909 : X. tc. 58. és 59. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően — mindazon ténykörülményeket földerítette volna, amelyeknek ismerete a jövedelem helyes és a valóságnak megfelelő felbecsüléséhez okvetlen szükséges. Nevezetesen a panaszos jövedelmi adóval — az 1914 : XLVI. tc. 1. §-a értelmében — csak akkor róható meg, ha összes jövedelme a 20,000 K-t meghaladja. Az 1909 : X. tc. 4. §-ának és az előbb idézett törvényszakasznak egybevetett értelme szerint pedig az adókötelezettség eldöntése végett a 20,000 K összes jövedelem megállapításánál a külföldről származó jövedelmet is számításba kell venni, még akkor is, ha az a fennforgó viszonosság folytán jövedelmi adó alá nem is vonható. Az pedig, hogy van-e a panaszosnak az adóztatás alá vont 4400 K beltöldi jövedelmen kívül külföldi jövedelme s ha van, az mennyi, az eddigi eljárás folyamán sem vizsgálat, sem megállapítás tárgya nem volt. Ily tényállás mellett a vitás ügy ehelyütt végső fokon érdemlegesen el nem bírálható, miért is a rendelkező rész szerint kellett határozni. 200. A férjével házassági életközösségben élő nő a jövedelmi adónak önálló alanya nem lehet. (Közigazgatási bíróság 4556/1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet adva, a panaszost a jövedelmi adó és a pótlék megfizetésének kötelezettsége alól felmenti. Indokok: Az adófelszólamlási bizottság minden részletezés és megokolás nélkül a panaszosra 29,511 K jövedelem után vetette ki a jövedelmi adót. A nem vitás tényállás szerint a panaszos férjezett nő, aki férjével Budapesten házassági életközösségben él és így az 1909: X. tc. 3. §-a értelmében jövedelmi adónak alanya nem lehet, minélfogva a rendelkező rész szerint kellett határozni.