Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Közigazgatási Döntvénytár. 135 kezéhez és így ez az összeg a panaszosnak nem is bevétele, jövedelmének nem is alkotóeleme. 157. A sorsjegy nyereményt a jövedelemhez kell számítani. (Közigazgatási bíróság 1916. évi 7731. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. Indokok: A panasz az ellen irányul, hogy az adófelszólamlási bizottság adóköteles jövedelműi vett 40,000 K sorsjegynyereményt, holott a nyeremény nem jövedelem, hanem vagyonszaporulat s így az 1909 : X. tc. 10. §-a értelmében csakis hozadékában esik jövedelmi adó alá. A bíróság a panaszt nem találta alaposnak. Habár a sorsjegy vétele — e bíróságnak kereseti adóügyben XXXI. sz. a. hozott döntvénye szerint is — nem tekinthető foglalkozásnak és a sorsjegyre eső nyeremény keletkezése csak szerencse következménye és nem jövedelmet eredményező tevékenység íolyománya, minélfogva elméletileg a jövedelemtől különböző véletlen esélyen alapuló vagyonszaporulat, mégis az 1909 : X. tc. 9. és 10. §-ainak egybevetett értelméből az következik, hogy a sorsjegyre eső nyereséget jövedelmi adó alá tartozó bevételnek kell tekinteni. Az idézett törvény 9. §-a szerint ugyanis: ((adóköteles jövedelemnek tekintendő az adókötelesnek bármely forrásból eredő és akár tényleg beíolyó, akár őt megillető pénzbeli vagy értékkel bíró egyéb bevétele)). Eszerint tehát a sorsjegynyereményt is adóköteles jövedelemnek kell a tételes törvény rendelkezésénél fogva minősíteni, mert ez is oly pénzbeli bevétel, amelyet az adóköteles valamely forrásból kézhez kap és amelyet az idézett törvény 5. §-a sem a tárgyi adómentességek közé, sem pedig 10. §-a a jövedelmi adó alá nem vonható vagyonszaporulatok közé nem sorol. Ezekből kitetszően a magyar jövedelmi adó tárgya nemcsak mindennemű oly tiszta bevétel, amely állandó forrásra vezethető vissza, hanem a rendkívüli és egyszeri bevételek közül is az, amelyet a törvény nem von ki kifejezetten az adóztatás alól, mint ahogy kivonja az ajándékozott vagy örökölt vagyont és az életbiztosítási tőkét, amelyek csak hozadékukban kerülhetnek jövedelmi adó alá.