Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. 73 72. A betegségi biztosítás csak oly megbetegedésre terjed ki, amely a segélyezési igényjogosultság megnyílta után következik be. (Közigazgatási bíróság 1914 október 6. 7108. K. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: Az e-i kerületi munkásbiztosító pénztár panaszának helyt ad és a pénztárt a terhére rótt 24 korona kórházi ápolási díj megfizetése alul felmenti. Az e-i kórház panaszának a bíróság helyt nem ad. Indokok: Az ügyiratok szerint a 11 éves B. A. özv. B. A-né B. M. leánya az e-i kórházban 1911. évi október hó 10-től 31-éig ápoltatott és e címen 33 K 60 fill. ápolási díj merült löL A megtámadott határozattal az e-i kerületi munkásbiztosító pénztár 24 K ápolási díj megfizetésére köteleztetett, mert az ápolt anyja 1911. évi október hó 16-ától 23-áig fizette a biztosítási díjakat, s ez idő alatt történvén az ápolás, a pénztár a további 8 napi ápolási költséget is az 1907: XIX. tc. 50. §-ának 5. pontja értelmében viselni tartozik. A határozat ellen ügy a munkásbiztosító pénztár, valamint a kórházi gondnokság panasszal élt. Az idézett tc. 50. §-ában meghatározott segélyekhez a biztosításra kötelezett és önként biztosított pénztári tagok — úgy a biztosítottal egy háztartásban élő keresettel nem bíró nem biztosított családtagok bírnak igénnyel. Ez az igény a biztosításra kötelezett tagoknál a foglalkozásba való belépés napjával kezdődik — tekintet nélkül arra, hogy a munkaadó a bejelentést megtette-e s végződik a foglalkozásból való kilépés napjával (60. §.). Az 1907: XIX. tc, amely a baleset és betegség esetére való biztosítást szabályozza, a kockázat elvén alapul. A fizetendő díjak mérve tehát a kockázat mérvéhez igazodik vagyis a biztosítási díj nem közvetlen az egyeseknek nyújtott segély egyenértéke. Következik ebből, hogy az idézett tc. alkalmazása szempontjából is a biztosítás csupán oly megbetegedésre irányul, amely a segélyhez való igéuy kezdete után következik be, tekintet nélkül arra, hogy magának a biztosítottnak vagy családtagjának megbetegedése forog-e szóban. Ezeket szem előtt tartva ügydöntő az, hogy az ápolt anyja biztosításra kötelező foglalkozásban állott vagy egyébként igényjogosult volt-e akkor, amikor gyermeke megbetegedett és a kórházba fölvétetett. Az ügyiratokhoz csatolt bejelentési ívek szerint B. M. L. A. építővállalkozónál 1911. évi június