Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

76 Közigazgatási Döntvénytár. 26-ától október 2-áig és október 16-átóI 23-áig volt mint munkásnő alkalmazva, L. A. vallomása szerint is a nevezett tényleg a föntjelzett időben dolgozott nála. B. M. azt adta elő, hogy 1911. évi október havában L. A.-nál volt munkában, de közelebbről nem jelölte meg a munkanapokat. Ezekre való tekintettel a bíróság azt, hogy B. M. 1911 október 2 - ától 16-áig L. A.-nál alkalmazva volt, bizonyítottnak nem látja. Ugyanis nem találta figyelembe vehetőnek a L. által 1911. évi október hó 8-ától (vasárnap) kiállított igazolványt, azért meri a napszámosok, amint az a bejelentési ívekből kitűnik, de a gyakorlat szerint is, építkezéseknél hétszámra szoktak alkalmaztatni, L. pedig B. M.-át október 2-án, tehát a 8-ával befejezett hét kezdetén kijelentette s csak az október 16 án kezdődő hétre jelentelte ismét be. Ez pedig ellene mondani látszik annak, hogy B. M. október 2-ától 16-áig is munkában állott. B. M. ezek szerint akkor, amidőn gyermeke 1910. évi október hó 10-én a kórházba felvétetett, biztosításra kötelezett foglalkozásban nem állott, sem bejelentve nem volt, és így az előrebocsátottak szerint gyermeke gyógyításáért felmerült kórházi díjak lizetésére a pénztár nem kötelezhető, mivel az 1907. évi XIX. tc. 61. §-ának esete sem forog fenn. Ezért kellett a rendelkező rész szerint határozni. 73. A bejelentő részéről kitűzött föladat különböző megoldásai szakértőknek nem. lévén kézenfekvöek, az igénypont védelmi köre a találmány leírásában és rajzában nem közölt megoldási módokra ki nem terjedhet. I. (Szabadalmi hivatal bírói osztálya 11,146/914.) A m. kir. szabadalmi hivatal bírói osztálya — miután a lölperes kijelentette, hogy az általa megnevezeit tanúk kihallgatásától eltekint — az ügyet a nyilvános gyakorlatbavétel útján való újság hiányának igazolására megnevezett tanúk kihallgatása nélkül vette elbírálás alá és úgy találta, hogy a fölperest keresetével el kellett utasítani. — Fölperes ugyanis maga sem veszi tagadásba, hogy a megtámadott szabadalomban védett találmánynak megvan az az előnye az eddigi autogén-hegesztéshez szolgáló lángzókkal szemben, hogy a megtámadott szabadalom sze-