Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

74 Közigazgatási Döntvénytár. tc. 50. §-a 5. pontjában meghatározóit kötelezettsége és az 58. §. szerint ezt helyettesítő kórházi ápolási költség viselése alapját abban a kötelezettségben találja, mely a biztosított pénztári tagot a beteg családtag irányában terheli. Ha tehát a helyzet az, hogy a biztosított pénztári tagot nem terhelné a családtag kórházi ápolási költsége abban az esetben sem ha ő pénztári tag nem volna: akkor hiányzik a kötelezett­ségeknek az a láncolata, mely a pénztár kötelezettségét a csa­ládtag ápolási költségéért való felelősségig elviszi. Ezért annak a kérdésnek helyes megoldása végett, hogy az 1907. évi XIX. tc. 50. §-a 5. pontjában megjelölt egyéb felté­telek esetén is, a biztosított anya igényjogosullsága alapján kö­teles-e a pénztár a kórházi ápolási költséget megfizetni: azt kell vizsgálni, hogy az adott esetben különben a biztosított anyát ter­helné-e a kórházi költség? Az 1898. évi XXI. tc. 7. §-a értelmében a kórházi ápolási költséget a szülők viselik gyermekeikért. Arra nézve pedig, hogy a szülők közül elsősorban melyik köteles viselni, az 1877. évi XX. tc. 11. §-á adja az irányadó jogszabályt, mely szerint a vagyontalan kiskorúakat elsősorban az atya tartozik eltartani, már pedig az eltartás körébe esik a betegség esetén szükséges ápolás is. Tehát a kötelezettség sorrendjében az atya az anyát meg­előzi. Ebből pedig az következik, hogy oly esetben, mint a jelen­legi, midőn az atyának a panaszló pénztárral szemben való jogosultsága nem vitás, a másodsorban felelős anyának egy má­sik pénztárral szemben fennálló igénye tekintetbe nem vehető, hanem a gyermek ápolási költsége csakis azt a pénztárt terheli, amelyhez a gyermek eltartására kötelezett atya tartozott. A most vitás gyógyköltséget azonban a jelen ítélet rendel­kező része szerint felére kellett leszállítani, mert az iratok tanu­sága szerint az ápolt hevenyfertőző betegségben szenvedett és hatóságilag megállapítást nyert az, hogy hatósági intézkedéssel feltétlenül kórházba utaltatott volna, ha azt az önként való beszál­lítás meg nem előzi. Már pedig a m. kir. közigazgatási bíróság általános közigazgatási osztálya XXI. számú döntvényében ki­mondotta, hogy a heveny fertőző betegségek ellen való védekezés költségeinek viseléséről szóló törvényes rendelkezéseket alkal­mazni kell annak az egyénnek kórházi ápolásával felmerülő költ­ségekre, akit betegségének hevenyfertőző volta miatt hatósági intézkedésre szállítottak a kórházba, vagy akire nézve megálla­pítja, hogy az intézkedés megtörtént volna, ha azt az önként való beszállítás meg nem előzi.

Next

/
Thumbnails
Contents