Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. 73 7!). §-ának ama rendelkezésével, hogy a tisztviselők a 80. §-ban meghatározott kivételekkel a törvényhatósági bizottsági közgyűlés által választatnak. Amennyiben tehát a főispán a jelen választásnál a közgyűlést a szavazás idejére felfüggesztette, csupán a hibás kifejezés lehet bírálat tárgya, anélkül azonban, hogy az a választási eljárás törvényszerűségének elbírálására befolyással lehetne. 71. Ha a kórházban ápolt családtagnak mind apja, mind anyja biztosított tagja a pénztárnak, azonban az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár más-más helyi szerűének tagjai, úgy a kórházi ápolás költségeinek megfizetésére, egyéb törvényes feltételek fennforgása esetén is csak az a pénztár kötelezhető, amelynek az apa a tagja. Az 1898: XXI. tc. 3. §. c) pontjának a heveny fertőző betegségek ellen való védekezés költségeinek viselésére vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell annak az egyénnek kórházi ápolásával felmerülő költségekre is, aki betegségének heveny fertőző volta miatt hatósági intézkedésre szállíttatott a kórházba vagy akire nézve megállapíttatik, hogy az intézkedés megtörtént volna, ha azt az önként való beszállítás meg nem előzi. (Közigazgatási bíróság 1914 szept. 15. 4080. K. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak részben helyt ad s a panaszló pénztár terhére megállapított gyógydíjat 32 koronára leszállítja. Indokok: A panaszló pénztár elismeri, hogy az ápolt gyermek atyja a pénztár igényjogosult tagja volt, minthogy azonban az anya mint gyári munkásnő ugyanabban az időben a K.-féle vállalati pénztár tagja volt és így a családfenntartás terhében a házastársak egyenlő mérvben osztoztak, azt vitatja, hogy a felmerült költséget mind a két pénztárnak egyenlő arányban kell viselnie. A pénztárnak a családtagok betegsége esetére az 1907 : XIX.