Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

36 Közigazgatási Döntvénytár. nem változtatja meg. Nyilvánvaló ebből az is, hogy az adóztatásnál számításba vett nyereség teljes összegében az önköltségen történt közvilágításon kívüli vagyis a magánosok részére teljesített gázszállításra esik s így közvilágításból eredő nyereségként megadóztatva mi sem lett. Ami most magát a kivetést, vagyis az adóköteles üzleti nyereségeknek számszerű megállapítását és az adónak kiszámítását illeti, a kincstári képviselőnek 1900 — 1901. évekre vonatkozó javaslata nem volt elfogadható egészben és abban az alakban, amelyben előterjesztetett. Ugyanis az egyes üzleti évekre, melyek július hó 1-től a következő év június hava végéig terjednek, az adó alá eső tiszta üzleli nyereségek számszerűen részben nem helyesek, amennyiben az 1901/1902. évi adóköteles nyereség helyesen 142,896 korona 57 fillért és az 1902/1903. évi 186,004 korona 55 fillért lévén ki, ezt helyesbíteni kellett, továbbá mert a naptári évekkel össze nem vágó üzleti évekre megállapított eredmények naptári évekre átszámítandók. Nem helyeselhető továbbá az 1875. évi XXIX. tc. 15. §-ának és az 1883. évi XL1V. tc. 11. §. 3. pontjának rendelkezéseivel ellenkező az az eljárás, hogy az adó minden egyes évre külön-külön állapíttatott meg, hololt csak az 1900. és 1901-iki évek esnek az utóbb íelhivott három évi kivetési időszakot megelőző időszakba, az 1902., 1903. és 1904-iki évekre azonban az adó mind a három évre való érvénnyel egyenlő összegben, még pedig az előző két év átlaga alapján vetendő ki, min nem változtat az a körülmény, hogy a kivetési eljárás nem ejtetett meg az 1902—1904. évi kivetési időszak első, hanem annak utolsó évében, mert a fenálló törvények oly rendelkezést, hogy ily elkésett utólagos adókivetéseknél külön eljárásnak volna helye, nem tartalmaznak. Ezért az 1902—1904. évekre az adót az előző 1900. és 1901. két év átlaga alapján mind a három évre kellett megállapítani. 35. A házadó után megállapított adópótléknak vétlen mulasztás címén való törlésére irányuló panasz elbírálása a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. iKözigazgatási bíróság 13,768/1914. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad.