Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatást Döntvénytár. 359 azzal a kifogással, hogy a nyugdíjjárulékot az alperes az Országos Munkásbiztosító Pénztárhoz szolgáltatta be, eszerint annak a visszaQzetésére, amennyiben erre kötelezhető, nem az alperes, hanem az Országos Munkásbiztosító Pénztár köteles, a kereset elutasítását kérte. Felperesnek a kereseti tényállításai nem vitásak. Az elbocsátás jogos vagy nem jogos voltának kérdésében: lelek közólt nem vitás és a B), C), D) 2. és 3. alatti okiratok nem vitás tartalmával is bizonyítva van, hogy az alperes a felperest, mint II. oszt. külszolgálati kezelőtisztet, még pedig az ipari alkalmazottak pontos bejelentésének és a munkaadók üzemének ellenőrzésére való kötelezettséggel és hatáskörrel alkalmazta, továbbá, hogy alperes a felperest 1915. évi március havában a most említett munkakör helyett a végrehajtói teendők teljesítésével bízta meg, felperes azonban ezeknek a teendőknek a teljesítését megtagadta. Az alperesnek tisztviselőkre vonatkozó szolgálati és fegyelmi szabályzata a külszolgálati tisztviselők kötelezettségeire, illetve munkakörére nézve intézkedést nem tartalmaz. Kétségtelen az, hogy a bejelentések és az üzemek ellenőrzése körül előforduló teendők, valamint a végrehajtói teendők között oly nagyfokú a különbség, hogy az az alkalmazott, aki, mint jelen esetben a leiperes, az előbb említett teendők teljesítésére nyert alkalmazást, nem kötelezhető arra, hogy akaratán kívül az ulóbb említett leendők elvégzésével bízassék meg, amiből ismét az következik, hogy a felperes a végrehajlói teendők teljesítését jogos alapon tagadta meg s viszont nem jogosult az alperesnek az a ténykedése, hogy a felperesnek a most említett eljárását a kötelesség teljesítése megtagadásának minősítette és őt az állásából felmondás nélkül és a felmondási időre járó illetményrészletek kiűzetése nélkül elbocsátotta. A nyugdíjjárulékot illetőleg alaptalan az alperesnek az a kifogása, hogy abból az okból, mert a beszedett nyugdíjjárulékot az Országos Munkásbiztosító Pénztárnál helyezte el, a felperes is csak az utóbbitól követelheti. A B), C), D) alatti okiratokból ugyanis kitűnik, hogy a felperest maga az alperes alkalmazta, hogy ennek következtében a felperes úgy az alkalmaztatása idején, mint a nyugdíjjárulékok levonása idején nem az Országos Munkásbiztosító Pénztárral, hanem egyedül az alperessel lépett jogviszonyba, minthogy továbbá a felperesnek a nyugdíjigénye az elbocsátás következtében megszűnt, e szerint jogszabályaink szerint felperes a nyugdíjazási jogosultság ellenértékeképen befizetett összeget visszakövetelheti, kétségtelen, hogy az alperes a befizetett nyugdíjilletményeket jogosulatlanul tartotta