Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. 371. Rendőri büntető ügyben szakértőnek Rbsz. 176. §-a fellebbezési jogot nem nyújt. A szakértő érdekeli lehet, de csak a költségeit illetőleg. (Belügyminiszter 1914. évi 6180. sz. határozata.) G. M. ellen, engedély nélküli építkezés miatt, a vármegyei építkezési szabályrendelet alapján folyamatba tett kihágási ügy K. F. feljelentő fellebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A főszolgabíró elsőfokú ítéletének megváltoztatásával hozott másodfokú (elmentő ítélet megválloztattatik és indokainál fogva az elsőfokú ítélet emeltetik érvényre, mely szerint G. M. terhelt a kihágásban bűnösnek mondatik ki s ezért az idézett szabályrendelet alapján 5 K pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén 1 napi elzárással büntettetik, továbbá az eljárási és felmerülhető tartási költségek megfizetésére köteleztetik. M. G. v—i lakos fellebbezése ellenben visszautasíltatik. Terhelt bűnösnek volt kimondandó, mert a tárgyalás során beigazolást nyert, hogy az építkezésre ő a ccSchwarcz Mendel utódai)) cég megbízásából adott utasítást s így őt a cég helyett büntetőjogi felelősség terheli. M. F. fellebbezése el volt utasítandó, mert neki, mint szakértőnek a Rbsz. 176. §-a fellebbezési jogot nem nyújt. A költségeit illetőleg érdekelt ugyan, azonban azok a másodfokú ítélettel megállapíttattak. 372. Rendőri büntető eljárás során felmerült költségek nem külön határozatban, hanem az ítélet keretében állapítandók meg. (Belügyminiszter 1914. évi 4070. sz. határozata.) T. F. hajótulajdonos H. E. hajóskapitány ellen egyrészről, másrészről a t—i közbirtokosság s annak révésze R. J. ellen hajózási szabályok megszegése miatt meg nem jelölt alapon, folyamatba tett kihágási ügy a terhelt t—i közbirtokosság képviseletében Cz. B. elnök fellebbezése folytán a Rbsz. 204. §-ának I. pontja alapján és vonatkozással a Rbsz. 178. §. o. pontjára felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú végzés hozatott: A t—i járási főszolgabíró elsőfokú ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú ítélet, mely szerint a panaszok kölcsönösen elutasíttattak, a rendőri