Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

292 Közigazgatási Döntvénytár. Ezt a kérdést igenlőleg kellett eldönteni, mivel a panaszló, mint volt állandó napibéres szolga, az 1912: XXXV. tc. 5. §-ának harmadik bekezdése értelmében csak egy évi jó szolgálat, vagyis ugyanazon feltétel alapján szerzett igényt a családi pótlékra, mint amelyet ezen törvényszakasznak második bekezdése az 1897 : XXIV. tc. hatálya alá nem tartozó díjnokokra állapít meg, illetőleg amely egy évi jó szolgálat szükséges az 1897: XXIV. te. hatálya alá tartozó díjnokoknál is, hogy az ezen törvényben biztosított kedvezményeket megszerezhessék. 315. A folyó és a védőgát között lévő területre nézve földadó elengedésének árvízkár címén nincs helye. (Közigazgatási bíróság 22,450/1914. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet adva, az elsó'fokú határozatot emeli érvényre. Indokok: A folyó és a védőgát között íekvő területeken kivül még általában hullámtérnek tekintendők mindazok a területek, melyek védőtöltés, vagy természetalkotta magas part hiányában árviz állal okozott elöntésnek rendszerint ki vannak léve. A folyammérnökségnek 1355/1913. sz. nyilatkozatából megállapítható, hogy az elemi csapás folytán igényelt adóelengedés ilyen hullámtérben fekvő földbirtokra vonatkozik. Minthogy pedig az árvíz által rendszerint boríttatni szokott hullámterek adóelengedésben árvízkár címén nem részesíthetők, mivel azok minőségi osztálybasorozás i már az elöntések figyelembevételével történt, a rendelkező rész szerint kellett határozni. 316. A kerületi munkásbiztosító pénztár az alkalmazottai terhére kivetett IV. oszt. kereseti adó beszedésére és beszolgáltatására nem kötelezhető. (Közigazgatási bíróság 21,972/1914. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet adva, a panaszos pénztárt az adó beszedésének a kötelezettsége alól fölmenti. Indokok: Az 1883: XLIV. t.-cikknek az 1913: VI. t.-cikk 2. §-a által érvényben hagyott 40. §-ában levő 4. pont a