Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

246 Közigazgatási Döntvénytár. lottnak és panaszosnak a törvényes határidőben beadott fellebbezése következtében felülbírálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest a másodfokú rendőri büntetőbíróság idézett ítéletét a fölhozott indokoknál fogva a kiszabott büntetésnek 2 napi elzárásra átváltoztatandó 20 K pénzbüntetésre való leszállítása mellett helybenhagyom. A büntetés nagyságát azért mérsékeltem, mert enyhítő körülménynek vettem terhelt eddigi büntetlenségét, valamint azon körülményt, hogy cselekményében bűnös szándékot nem, csak gondatlanságot láttam fennforogni. Terheltnek a kihágás büntethetőségének elévülésére vonatkozó kifogása figyelembe vehető nem volt, mert a biztosításra kötelezett üzem bejelentésének elmulasztása folytán elkövetett kihágás elévülése nem az üzem megkezdésekor, hanem — tekintettel a kihágási cselekmény folytonosságára — az üzem megszűntének napjával kezdődik. 261. Fogművesnek azon cselekménye, hogy címtábláján (ífogtömés és foghúzása jelzéseket használt, nem az ipartörvény, hanem a Kbtk. í5. §-a alapján büntetendő. (Belügyminiszter 1914. évi 8733. sz. határozata.) G. I. fogműves ellen cimtábláján feltüntetett megjelölések jogosulatlan használata miatt az 1884: évi XVII. tc. 157. §. d) ponlja alapján folyamatba tett kihágási ügy terhelt fellebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A budapesti IX. ker. előljáró elsőfokú ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú bűntető ítélete indokainál fogva oly kiigazítással hagyatik helyben, hogy a terhelt a Kbtk. 45. §'-a alapján büntettetik, mert terhelt azon beigazolt cselekménye, hogy cimtábláján többek között «fogtömés és foghúzás)) jelzéseket használt, a közönség körében azt a vélelmet kelthette, hogy ő fogorvos. 262. A vadászati törvény 27. §-ába ütköző kihágás tényálladéka nem forog fenn oly esetben, midőn terheltek oly helyen találtattak lesgödrökben, mely