Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. 247 nem a panaszemelésre jogosított egyén vadászterületén fekszik. (Belügyminiszter 1914. évi 6966. sz. határozata.) M. M. és társa ellen, idegen területen engedély nélküli éjjeli vadászat miatt az 1883: évi XX. tc. 26. §-a alapján folyamatba tett kihágási ügy terheltek fellebbezése íolytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú végzés hozatott: A járás főszolgabirája elsőfokú ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető ítélet az elsőfokú ítéletlel s az azt megelőző eljárással együtt megsemmisíttetik s terheltek ellen a további rendőri büntető eljárás beszünteltetik, az elkobzott fegyverek terhellek részére visszaadatni rendeltetnek s a felmerült 16 K eljárási költség magánvádló gr. Ch uradalma terhére állapítlatik meg. Fenti értelemben kellett határozni azért, mert azon hely, hol terheltek vádbeli alkalommal a lesgödrökben találtattak, illetve a hol a lesgödrök ásva voltak, nem a magánvád megtételére jogosított uradalom területén voltak s így terheltek ezen cselekményükkel kihágást nem követtek el, a miért is ellenük a további rendőri büntető eljárást beszüntetni kellett. 263. Midőn a község vadászterületét bérbe veszi valaki oly engedménnyel, hogy maga mellé társakat vehet, az ily módon létrejött társaság még nem egylet és annak tagjai alapszabály nélküli egyletbe való belépés miatt nem büntethetők. (Belügyminiszter 1914. évi 7605. sz. határozata.) K. Gy. és társai ellen, alapszabály nélkül létesített vadásztársaság tagjai sorába belépés miatt az 1898. évi 1136/eln. B. M. rendelet alapján folyamatba tett kihágási ügy terheltek fellebbezése folytán, valamint a Rbsz. 205. §-a alapján felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A cs—i járás főszolgabirája elsőfokú ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető ítélete megváltoztattatik és terheltek az ellenük emelt kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól a Rbsz. 155. §-ának 1. pontja alapján felmentetnek. Ugyanis a bemutatott haszonbérleti szerződésből megállapíttatotl, hogy Sz. község vadászterületét K. Gy. vette bérbe, a szerződés harmadik pontja értelmében azon engedménnyel, hogy jogában áll a bérlőnek maga mellé tár-