Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

I. Azon az alapon, hogy valamely épület ideiglenes házadómentesség alá esik, a közmunkatartozás alól való mentesség nem igényelhető. (Közigazgatási bíróság 1913 nov. 25-én 20 J 6/913. K. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyt nem ad. Indokok: Panaszos elsősorban arra hivatkozik, hogy úgy a törvényhatósági úiadóról, valamint a községi közmunkáról az 1890 : I. tc. rendelkezvén, ezek a közszolgáltatások egyazon el bírálás alá kell, hogy essenek, amiből az következik, hogy ideiglenesen adómentes háza után közmunkával meg nem terhelhető, de ettől eltekintve azért sem, mert mint állami tisztviselő a közmunkatartozás alól mentesítve van. A panasz nem helytálló. Az említett két köztartozás a törvényben külön és eltérŐleg van szabályozva. Az 1890 : f. tc. 23. §-a értelmében a törvényhatósági útadó ^•előző évi állami adók után százalékosan vettetik ki. \ törvény 49. §-a pedig a községi közmunkát akként határozza meg, hogy az vagy igás munka, vagy kézi munka, amelyet a kötelezett tetszése szerint természetben dolgozhat le vagy megválthat és a község csupán szükség esetén és felsőbb helybenhagyással határozhatja el a közmunkatartozás egy részének kötelező megváltásat. Ezek szerint a községi közmunkakötelezettség munkateljesítésből áll, melyet rendszerint minden kötelezett személyesen, illetve igával teljesíthet. Kézi napszám szolgáltatására kötelezi a törvény a lakóháztulajdonosokat is, ezen a címen és a 49. §-ban meghatározott mérvben. Ha tehát az állami házadó alóli ideiglenes mentesség maga után vonja a megfelelő útadó törlését, ennek oka a kivetés alapKözigazgatási Döntvénytár. IX. 1