Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

2 Közigazgatási Döntvénytár. jának hiánya, de ugyanezen adómentesség folyományaként a közmunka alóli felmentésnek helye nem lehet, mert a közmunkateljesítésre való kötelezettség az állami adótartozástól teljesen függellen. Másrészt a törvény 49. §-ának h) pontjában megállapított mentesség az állami, törvényhatósági és községi lisztviselőket és szolgákat csak saját személyüket illetőleg mondja ki a kézi közmunka teljesítése alól menteseknek. Minthogy azonban a községi közmunka a fent kiemelt törvényes rendelkezések szerint dologi terhet is képez, amennyiben ennek teljesítésére a háztulajdonosok házaik után is kötelezvék, a dologi mentességet pedig a 49. §. h) pontja nem adja meg, helyesen határozott a közigazgatási bizottság, amikor panaszosnak az ingatlana után való közmunkakölelezettségét megállapította. 2. Az 1881 : LXX. tc. 1. §-ában megállapított illetékmentesség — ha a törvényben megszabott egyéb feltételek megvannak — nem tagadható meg abból az okból, hogy a régi kölcsönről kiállított okirat és annak bekebelezése törvény szerint illetékmentes volt. (Közigazgatási bíróság 31,761/1912. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet ad és a panaszos bankot 90 fillér illeték megfizetésére kötelezi. indokok: Nem vitás, hogy a szóbanforgó 3000 koronás kölcsönnel 800 koronás régi kölcsön törlesztetett, továbbá hogy az 1881 : LXX. tc.-ben a konverzionális kedvezményre vonatkozólag megállapított feltélelek egyébként íenforognak, mégis a kir. pénzügyigazgatóság a kért kedvezményt azért tagadta meg, mert a konvertált régi adósság az 1898 : XXIII tc. alapján megalakult országos központi hitelszövetkezeteknek a követelését képezte, mely hitelszövetkezetnek kölcsönkötelezvényei és azoknak a zálogjogi bejegyzései illetékmentesek lévén, Hiányzik az 1881 : LXX. tc.-ben alapuló illetékmentességnek az az előfeltétele, hogy a régi kölcsön összege után a megfelelő, és fokozatos bejegyzési illetéket a kincstár megkapta. Ez a határozat nem bír törvényes alappal. Ugyanis bár kétségtelen, hogy az 1881 : LXX. tc.-kel megadott kedvezménynek biztosításánál irányító szempont volt az is, hogy a fennálló