Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. 199 207. A szegény jogon való illetékmentesség a megítélt követelés bekebelezése után bélyegi egyekkel lerovandó illetékre is kiterjed. (Közigazgatási bíróság 8016/1914. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyt adva, panaszlót a tó'le követelt illeték fizetési kötelezettsége alól felmenti. Indokok: Nem vitás, hogy panaszost a szegényjogon alapuló mentesség megilleti, ezért a kiszabott illetéknek a fizetés kötelezettségétől a panaszost fel kellett menteni. A szegényjogon való mentesség célja ugyanis az, hogy a bélyegvásárláshoz szükséges pénz hiánya a szegényt joga érvényesítésében ne akadályozza. A mentesség indoka tehát teljes mértékben megvan, a beadványon annak benyújtása előtt lerovandó minden illetékre tehát a bejegyzési illetékre nézve is. A bélyeg- és illetékszabályok hivatalos összeállítása, bizonyára ebből az alapelvből kiindulva, a 85. tétel 12. pontjában az eredeti szabályokat az 1881 : XXVI. le. 14. § ával összeegyeztetve kimondja, hogy azok a személyek, akiknek szegénysége hiteles bizonyítvánnyal igazolva van, saját peres és nem peres ügyeikben és az azokhoz szükséges segélyiratok és bizonyítékok tekintetében a bírói és közigazgatási eljárásban személyes mentességet élveznek. Bár a hivatalos összeállításnak ez a pontja a törvényt nem szószerint idézi, mégis kétségtelen, hogy rendelkezése a törvény valódi szándékát teljesen íedi és így nem volna sem a jogosság, sem a méltányosság követelményeivel összeegyeztethető, hogy a szegény csakis a beadványi bélyeg alól mentessék tel, a nagyobb összegű bejegyzési illeték megfizetésére pedig köteleztessék. Ezt a felfogást meg nem dönti, sőt megerősíti a bélyeg- és illetékszabályok 96. §-ának az a rendelkezése is, hogy a perből folyólag foganatosított zálogjogi előjegyzéstől járó illetek a készpénzben fizetendő illetékek közül egyedül feljegyzendő, mert egyrészt ez a szabály még abból az időből származik, amikor a bejegyzési illetéket csak kiszabás útján készpénzben lehetett