Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

200 Közigazgatási Döntvénytár. fizetni, másrészt nem volna annak értelme, hogy a készpénzben fizetendő bejegyzési illeték feljegyeztessék, a bélyegjegyekben lerovandó bejegyzési illeték pedig követeltessék. 208. A szövetkezet részére kiállított biztosítéki okiratra az 1869: XVI. te. 5. §-ában a kötelezvényekre megállapított illetékmentesség nem terjed ki. (Közigazgatási bíróság 3550/1915. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. indokok: Nem lehetett a panasznak helyt adni a panaszolt határozatban foglalt és ezáltal a bíróság által is elfogadott indokokon felül még azért sem, mert az 1868 : XVI. tc. 5. §-a kifejezetten a kötelezvények (kölcsönszerződések) illetékmentességét állapítja meg, s minthogy az — mint kivételes rendelkezés — szorosan magyarázandó, ezen mentesség nem terjeszthető ki arra az okiratra, amelyben az egyébként az idézett törvényrendelkezés alá tartozó szövetkezet a más pénzintézet által részére biztosított folyószámlahitel biztosítására jelzáloglekötést is engedélyez, habár maga ez a kikötés csak járulékos jellegű is. 209. Az iparigazolvány vagy iparengedély nem feltétele az ipari minőségnek, hanem az iparos jelleget maga az iparűzés ténye állapítja meg. (Hatásköri bíróság 119/1914 Hb. sz.) R. G. o-i lakos az e-i járás főszolgabírójához beadott panaszában előadta, hogy 1913. év nyarán R. G a I-i P. földmíves o i lakosnál 200 K havibér mellett mint gépész volt alkalmazva. Nevezett béréből 60 K-t jogtalanul levont, ezért kérte, hogy a 60 K tőke és jár. megfizetésére köteleztessék. A főszolgabíró hatáskörét nem állapította meg és panaszost keresetével polgári perútra utasította, mert a gépész sem nem iparossegéd, sem nem cseléd. R. G. ezután keresetét a k-i kir. járásbíróságnál adta be azzal a kiegészítéssel, hogy a cséplőgépnél volt alkalmazva.