Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. ságok által a fent idézett törvénycikk 90. §-a szerint megállapítandó pénzbüntetés nem lett egyenként oly mérvben kiszabva, mint ahogy azt a most idézett törvényszakasz előírja, illetőleg a pénzbüntetés kiszabásánál alapul veendő érték a becslési értéknél alacsonyabb összegben állapíttatott meg, ez az ítéletben indokolást nem nyert. A hivatkozott törvényszakasz szerint ugyanis a lopott fa értékének és az ezen érték egynegyedében megállapítandó kártérítés összegeivel egyenlő összegben szabandó ki terheltekkel szemben külön-külön a pénzbüntetés, jelen esetben pedig nem ily mérvben, hanem az érték és kártérítés összegeivel egyenlő összegnek felében állapíttatott meg. De helytelen az alsóbbfokú ítéleteknek a magánjogi igény iránti felelősség viselését illető rendelkezése is; különbség teendő ugyanis a magánjogi és büntetőjogi felelősség között, mert amíg a büntetőjogi felelősség minden egyes terheltre nézve a büntetés teljes mérvéig külön-külön jelentkezik, addig a magánjogi igény iránti felelősséget terheltek egyetemlegesen tartoznak viselni. 152. Amidőn rendőri büntetőügyben a feljelentés tárgyát büntetendő cselekmény képezi, a Rbsz. 56. §-a szerint kell eljárni. (Belügyminiszter 1914. évi 7012. sz. határozata.) R. J. fodrász ellen ártalmas beretválópornak használata és forgalombahozatala miatt folyamatba lett kihágási ügyben a következő harmadfokú végzés hozatott: A rendőrkapitányi elsőlokú végzés helybenhagyásával hozott másodfokú végzés az elsőfokú végzéssel együtt megsemmisíttetik s a rendőri büntető eljárás megindítása elrendeltetik. A feljelenlés u. i. azzal az indokolással, hogy a 6191/912. kih. sz. alatt hozott büntető ítélet — melyre a később az 1913. évi 5397. kih. sz. harmadfokú ítélet vonatkozik — még nem emelkedett jogerőre, tárgytalannak nyilváníttatott. Ily végzés hozatalának a Rbsz. értelmében helye nincs. A Rbsz. 54. §-a szerint ugyanis a hivatalból üldözendő kihágási ügyekben a feljelentés csak abban az esetben utasítható el "ha a cselekmény kihágás jelenségeit nem tünteti fel vagy ha az eljárás megindítását kizáró egyéb körülmény forog fenn. Ily okokról pedig az adott esetben nincs szó, hanem épen oly cselekmény képezi a feljelentés tárgyát, mely büntetendő. Tehát az elsőfokú rendőri büntető bíróságnak a Rbsz. 5.6. §-a szerint kel eljárni.