Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. m naszló gyár a m. kir. kereskedelmi minisztériumnak említett rendeletével állami kedvezményekben tényleg részesíttetelt, azonban csak 1909. évi január hó 1-étól számított 10 évre, vitás tehát az, vájjon az eme, már megadott kedvezmény jogorvoslati úton kiterjeszthető-e a gyári teleknek a kedvezmények kezdő időpuntját megelőző szerzésére, vagy sem. Az 1907 : JII. tc.-ben meghatározott állami kedvezmények engedélyezése, érvénybelépésének napja és érvényének tartama lelől az idézett törvény 4. §-a szerint a kereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel és esetleg a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg határoz. E törvény végrehajtása tárgyában annak 19. §-a és a minisztertanács felhatalmazása alapján a kereskedelemügyi miniszter által 55,800/1907. szám alatt kiadott utasítás 38. és 39. §-aiban rendelkezik a kedvezmények hatályának kezdőpontjáról. Ezen utasítás 39. §-a a törvény 1. §-ának b) pontja szerint járó illetéki kedvezmények tekintetében — és ezek közé a gyári telek s-zerzése utam illetékmentesség is tartozik — a kezdő időpontra külön rendelkezik és arra az esetre, ha a szerzés a már engedélyezett kedvezmények kezdő időpontja előtti időben történt, utolsó bekezdésében arra az esetre, ha a vállalat hitelt érdemlően beigazolja, hogy ugyanezen §-ban körülírt feltételek fenlorognak, felhatalmazza a minisztert, hogy az illetékmentességet az illető jogügyletre is kiterjeszthesse. Minthogy a jelen esetben a gyári telek 1908. évi szept, hó 29-én, tehát a kedvezmények kezdő időpontját megelőzőleg szereztetett, minthogy az említett végrehajtási utasítás fölhívott 39. §-ának utolsó bekezdése szerint a korábbi szerzés illetékmentességének utólagos megállapítása külön miniszteri határozatnak van fentartva, ennélfogva ezen m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörén kívül esik afölött határozni, vájjon az illetékmentesség erre a szerzésre is kiterjeszthető-e. Ha a bíróság előtt kötött egyezség nemcsak a keresettet, hanem a viszontkeresettél peressé tett kérdést is megoldja, az egyezség után járó illetéket nemcsak a kereset, hanem a viszontkereset tárgyának értéke után is külön le kell róni. 134. (Közigazgatási bíróság 30,154/912. P. sz.)