Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

136 Közigazgatási Döntvénytár. A m. kir. közigazgatási bíróság: A panaszt elutasítja. Indokok: A r.-i királyi törvényszéknél B. József által B. Miklós ellen 4909. évi 5696. szám alatt tulajdonközösség megszüntetése végett indított perben az alperes a közös ingatlan egyharmad részének a megítélése végett viszontkeresetet támasztott. A per a bíróság előtt kötött egyezséggel végződött, amelylyel a felperes a közös ingatlan őt illető részét 1200 koronáért eladta az alperesnek. A panaszos ügyvéd, aki a perben az alperest képviselte, a viszontkereset tárgyában elleniratában kért ítélet illetéke fejében bélyegjegyekkel 16 koronát rótt le, amelynek felét a pénzügyigazgatóság visszatéríttette, másik felének a visszatéríttetését azonban megtagadta, mert az az egyezség illetéke fejében a kincstárt megilleti. A panaszos az illeték másik felét is visszakéri, mert az 1894 : XXVI. törvény 16. §-ának második bekezdése értelmében a viszontkereset tárgyában kért ítéletért előre lerótt illetéket a kincstár csak akkor tarthatja meg, ha a bír. ság a viszontkereset érdemében határoz, amiből véleménye szerint az következik, hogy ha a felek a pert egyezséggel fejezik be, a viszontkeresetet az egyezségi illeték meghatározásánál is figyelmen kívül kell hagyni. Az egyezségről felvett jegyzőkönyvön 1 korona egyezségi illeték le van róva, az adásvevési jogügylet után a százalékos illetéket ügyfele terhére kirótták, a pénzügyigazgatóság által egyezségi illeték címén visszatartott 8 korona tehát visszajár. A panaszos igényét jogosnak elismerni nem lehetett. A bíróság előtt kötött egyezséggel nemcsak a keresettel, hanem a viszontkeresettél peressé tett kérdést is megoldottnak kell tekinteni, a bíróságnak az egyezség megkötésénél való közreműködéseért járó illetek megállapításánál tehát a viszontkereset sem maradhat figyelmen kívül. Az egyezségnek arra a részére való tekintettel, amely a viszontkeresettél peressé tett kérdést megoldotta, a bíróság közreműködéseért szintén annak az illetéknek a fele jár, amely az egyezség tárgya fölött hozott ítélettől járna. A szóbanlevő egyezség tárgyának az értéke 1200 korona volt, az ennek megfelelő ítéleti illeték 16 korona volna, a bíróság közreműködéseért az alperes által viselendő illeték fejében tehát jogosan tarthat vissza a kincstár 8 koronát. Ebbe az illetékbe 'az egyezségről felvett jegyzőkönyvön az 1 korona jegyzőkönyvi illetéken kívül lerótt 1 koronát beszámítani nem lehet, mert az az illetékdí j jegyzék 1. tételének A. b) pontja és 52. tételének A. 2. pontja alapján a jegyzőkönyvbe