Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. US A tárgyaláson bemutatott szerződés szerint S. J.-t a h—i szövetkezeti bolt kezelésére fogadták fel s javadalmazása havi 50 korona készpénz, világítás és lűtésre évi 14 korona és az eladott árúk tiszta jövedelmének 2 %-a volt. Az árúk eladási árban leltár mellett adatnak át a kezelőnek, aki azok pontos elszámolásáért anyagilag felelős. A boltos a tagoknak önkényesen hitelt nem adhat. Kezelő 5600 korona váltóbiztosítékot tesz le kötelezvényben és takarékpénztári könyvben és beleegyezik abba, hogy ebből az árúhiány és mindennemű kár, mely a szövetkezetet akár szándékosan, akár hanyagságból éri, levonassék. A főszolgabíró tárgyalás után panaszlót panaszával a rendes bírósághoz utasította, mert a tárgyalás során megállapítást nyert az, hogy panaszos követelése átvett árúk elszámolásából származik és így az ipartörvény 176. §-a alapján mint magánjogi követelés nem bírálható el. A H. fogyasztási és értékesítő szövetkezet bejelentett cég ezután keresetét a k—i kir. járásbíróságnál adta be. Itt azonban csak S. J. volt boltkezelőt kérte 508 korona 72 fillér és járulékának megfizetésére kötelezni, mert a neki elárúsítás végett átadott árúk árával állítólag azért, mert hitelbe adta egyeseknek, nem számolt el és a szövetkezet a hiteleket nem vette át. A kir. járásbíróság ítéletével alperest 423 korona 12 fillér megfizetésére kötelezte. A k—i kir. törvényszék, mint polgári fellebbezési bíróság hivatalból figyelembe vett pergálló akadály alapján az elsőfokú bíróság ítéletét feloldotta és az eljárást megszüntette, mert felperes követelését alperessel, mint havi fizetéssel alkalmazott kereskedelmi üzletvezetőjével szemben a neki elárúsítás végett átadott és el nem számolt árúk ellenértékéből származtatja, a kereset jogalapja tehát a szolgálati viszonyon alapuló kötelezettség teljesítése s így felperes követelésének eldöntése a polgári pert megelőzően az 1875 : XXXVII tc. 55. §. és az 1884 : XV1J. tc. 176. §. alapján és a hatásköri bíróság joggyakorlata szerint iparhatósági eljárás alá tartozik. A m—i kir. ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság a fellebbezési végzést indokolásánál fogva helybenhagyta. Az ipartörvényről szóló 1884 : XVII. tc. 1. § a a kereskedést is kifejezetten az iparágak közé sorozza és a kereskedelmi törvény (1875 : XXXVII. tc.) 4. §-a pedig kimondja, hogy a kereskedőkre vonatkozó határozatok a kereskedelmi társaságokra, aminő a felperes szövetkezet is, alkalmazandók. Ezekből és a keresk. törvény 55. §-ában foglaltakból következik, hogy a felperesi szövetkezet mint munkaadó és az alperes üzletvezető mint alkalmazott között a szolgálati viszonyból ere8*