Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. 111 mélyi vagy anyagi viszonyai olyanok voltak eme idő alatt, hogy azok eltiáríthatlan akadályokat gördítettek volna ama szándéka foganatosítása elé, hogy szabadalmát hazánkban valóban gyakorlatba is vegye. Már pedig ha alperesnek komoly szándéka lett volna szabadalmának tárgyát hazánkban gyakorlatba venni, az iránt legalább lépéseket tett volna és semmi nehézségbe nem ütköznék annak részéről való beigazolása, hogy eziránt hazánkban valóban kísérleteket is tett. Ami végül alperesnek azt a védekezését illeti, hogy szabadalmának hazánkban való gyakorlatbavélelére, — a hazai és saját viszonyaihoz képest mindent megtett akkor, amidőn osztrák licenciátusa engedélyével M. B. 1912. évi május 7-én M. vármegye n —i járási (őszolgabírájától iparengedélyt szerzett arra, hogy a szabadalom tárgyát K—n előállítani szándékozik és ezen bejelentés alapján a gyártást K—n valóban foganatba is vette, ezt a tényt a m. kir. szabadalmi hivatal bírói osztálya nem tekinthette olyannak, amely a szabadalom kötelező gyak'orlatbayételének megfelelő lenne, mert alperes elleniratának 3-ik lapján maga elismeri, hogy a k—i gyártással — ha az egyáltalán valóságos gyártásnak nevezhető, — a magyarországi szükségletnek csak egy részét tödözi; hogy annak successiv emelése előkészítés alatt áll; mert a Sch. & Co. sch—i cég, a m. kir. kereskedelmi minisztériumhoz íordult állami kedvezmények kieszközlése iránt. De abból a tényből, hogy a k—i műhely számára alperes előadása szerint is az állami kedvezményeket nem M. B., aki az iparengedélyt kérte, de a Sch. & Co. sch.-i cég kérte (ellenirat 8. 1.), továbbá abból a nyilatkozatából, hogy a szabadalmazott eljárás nem foganalosíttatik K-n olyan méretben, mint az a régi sch—i üzemben történik; továbbá abból a tényből, hogy alperes csak egyetlen logyasztót sem tud megnevezni, akinek ezen telepről ívlámpa-szenet szállítottak volna, végre abból a tényből, hogy a k—i telep üzemére iparengedélyt kérő M. B., aki nem is belföldi vállalkozó, de sch—i lakos és a Sch. & Co. sch—i cég alkalmazottja, beigazoltnak látta a bírói osztály azt, hogy ez a gyakorlás a szabadalmi törvény idézett szakaszában megkövetelt belföldi valóságos és komoly gyakorlatbavételt nem képez. Igazolja ezt alperesnek viszonválaszában (6-ik lapon) tett azon előadása is, hogy ő nem is azt a körülményt akarja igazolni, hogy a megtámadott szabadalma tárgyát lényegileg és kellő terjedelemben hazánkban gyakorlatba vette, hanem csakis azt, hogy ez<m szabadalom tárgyát M. B. k—i telepén «az iparág meghonosításának megfelelő mérvben gyakorolja)), amit a szabadalom lényegi és kellő terjedelemben való