Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

112 Közigazgatási Döntvénytár. gyakorlásának tekinteni még valódiság esetén sem lehetne. Ebből világosan kiderül, hogy ezen k—i telep üzembehelyezésével alperes a törvény által megszabotl bellöldi gyakorlatbavételi kötelességének eleget egyáltalán nem tett, amiért ezen szabadalmat 1908 : LII. tc. 4. §. által módosított szabadalmi törvény 20. §-a első bekezdése értelmében meg kellett vonni, mert alperes a megtámadott szabadalmat, hazánk területén mind e mai napig, tehát az engedélyezés kihirdetésének napjától számítolt 14 évig, bár a szabadalom tárgya iránt a kereslet belföldön tekintélyes volt, — sem maga, sem a használatbavételre feljogosított személy által lényegileg és kellő terjedelemben gyakorlatba nem vette és elíogadhatóan nem igazolta azt, hogy a maga részéről a szabadalom tárgyának gyakorlatbavételére mindent megtett, ami a hazai viszonyokhoz és saját viszonyaihoz képest lehetséges volt. Alperesnek, a felperes kereshetőségi joga iránt emelt, valamint azt a kifogását, hogy más külföldi cégek megbízásából indította ezt a pert, a szabadalmi hivatal bírói osztálya figyelembe nem vehette, mert az ügy érdemére ezen körülménynek még valódiság esetén sincs befolyása, mivel a szabadalmi törvény 38. §. 3-ik bekezdése értelmében a megvonási kereset indítására bárki jogosítva van anélkül, hogy e tekintetben jogi vagy gazdasági érdekét kimutatni kellene. Szabadalmi tanács: A bírói osztály ítéletét helybenhagyja. indokok: Minthogy a kereset elbírálásánál a kereset indítása idejében fennállott tényállás az irányadó, minthogy a kereset 1912. évi április hó 17-ik napján indíttatott és így az a körülmény, hogy a kereset indítása után az alperes használatbavétel miatt K—n gyárat rendezett állítólag be, — teljesen közömbös, ezt előrebocsátva és mellőzve az elsőbíróságnak erre alapított indokait, a szabadalmi hivatal bírói osztályának ítéletét a benne fölhozott vonatkozó többi indokai alapján kellett helybenhagyni. 107. Ha egy magyar honos pénztári tagnak az 1907 : XIX. tc. 50. §. 5. pontjában fölsorolt segélyekre igényjogosult családtag/a betegségének bekövetkezte ide/ében a magyar szent korona országain kívül tartózkodik, neki az idézett törvényszakasz értelmében kijáró segélyezést nem az országos munkás-