Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. 101 adózók adótartozásukat pósta útján is beküldhetik a községi elöljáróságnak és a postai feladóvevény illetve elismervény ideiglenes nyugtául szolgál. Annak alapján a közpénznek postai közvetítését a tényleges befizetéssel egyenlő joghatályúnak kellett kimondani és a kérdést ehhez képest kellett eldönteni. 96. Ha a fellé telesen illetékmentes kereskedelmi levelet olyan személy használja fel, akit személyes mentesség illet meg: a levélben foglalt ügylet után illetéket követelni nem lehet. (Közigazgatási bíróság 16,576/1914. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet ad és panaszos céget a tőle követelt illeték fizetése alól felmenti. Indokok: A panaszolt illeték alapjául panaszos részvénytársaságnak a miskolci m. kir. szőlőszeti és borászati felügyelőhöz intézett és az utóbbi által hivatalos számadásaihoz csatolt az a levele szolgál, amelyben az általa szállított portlandcement 340 korona értékének postatakarékpénztár úlján történt kiegyenlítését elismeri. Minthogy a panaszos részvén) társaság üzletének tárgyára vonatkozó és az illetéki díjjegyzék 59. létele 4. pontja értelmében tehát feltételesen illetékmentes levelet nem panaszos cég, hanem a fentebbiek szerint, olyan személy vette hivatalos használatba, akit az illetéki díjjegyzék 85. lételének rendelkezéseinél fogva személyes illetékmentesség illetett meg : a panaszolt illeték kirovásának jogos alapja nem lévén, az ítélet rendelkező része szerint kellett határozni. 97. A feltételesen illetékmentes kereskedelmi levél a csődnyitás iránt beadott kérvényhez való csatolás folytán illetékkötelessé válik. (Közigazgatási bíróság 23,878/1913. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. Indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni, mert a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levélbe foglalt kötlevél az