Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

közigazgatási Döntvénytár. után maradt vagyon felének rájuk történt átszállásától az állami kincstár által követelt 10% helyett csak az Hl. díjj. 95. tét. B. d) pontja szerint járó 5% gazdagodási illeték állapíttassák meg, jogosnak kellett elismerni. 42. A vét bizonyítvány nemcsak akkor bélyegköteles, ha azt az a fél állítja ki, akinek tulajdonába a tárgy átment, hanem akkor is, ha a tárgy átvétele annak nevében bizonyíttaiik, akinek tulajdonába a tárgy átment. (Közigazgatási bíróság 13,222/912. P. sz.) A kir. közigazgatási bíróság a következőleg ítélt: A panasznak helyt nem ad. indokok: V. Manó panaszos az 1906. évi október hó 18-án özv. H. Leopoldné ügyfele képviseletében özv. B. Jánosné részére 3921 K 13 f-ről nyugtát állított ki. Ez a nyugta képezi a lelet tárgyát. Panaszos az illeték jogosságát kiíogásolja azért, mert ugyanaznap maga a íél is állított ki özv. B. Jánosné részére nyugtát, amely szabályszerű bélyeggel el van látva. A beszerzett telekkönyvi iratok szerint az előadott tényállás a valóságnak megfelel. A panasznak hely adható nem volt. Mert az illetéki díjjegyzék 101. t. a) pontja értelmében a vélbizonyítvány nemcsak akkor bélyegköteles, ha azt az a íél állítja ki, akinek tulajdonába a tárgy átment, hanem akkor is, ha a tárgy átvétele annak nevében bizonyittatik, akinek tulajdonába a tárgy átment. Az a körülmény, hogy ebben az esetben mindkét fél állított ki nyugtát, az egyik nyugta bélyegmentességét ily értelmű törvényes rendelkezés hiányában nem eredményezheti. 43. Külön ingó vagyonállagá vált tőke még akkor is illetékegyenérték alá esik, ha az az ílletékegyenérték alá vont ingatlan vagyon jövedelméből származott. (Közigazgatási biróság 14,223/912. P. sz.)