Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)
Közigazgatási Döntvénytár. íl A kir. közigazgatási bíróság következőleg ítélt: A panasznak részben helyt adva, az 1907. évre visszamenőleg kövelelt illetékegjenértéket 1078 K 48 í-ben, az 1908—1917. évekre előírt illetékegyenértéket pedig évi 1344 K 36 í-ben állapítja meg s az ezen leiüli többlet törlését elrendeli. Indokok: A panasz a panaszirat tartalmához képest, a követelt illetékegyenértéknek csupán azon része ellen irányul, mely ingó vagyon után 2/io%-kal rovatott ki, s elsősorban azt vitatja, hogy az illetékegyenérték alá vont ingó vagyonból 1.215,600 K tőkére eső rész után illetékegyenértéket követelni azért nem lehet, mert ez a tőke, a már illetékegyenérték alá vont ingatlan vagyon erdőeladásból származó jövedelmét képezi, arra nézve pedig, hogy a vagyon állaga és jövedelme külön-külön volna illetékegyenérték alá vonható, törvényes rendelkezés nincsen. Ezt a kiíogást azonban helytállónak elismerni nem lehetett, mert az illetéki díjjegyzék 95. tétel D. 2. pontja értelmében, illetékegyenérték úgy az ingatlan vagyon, mint a vagyon állagához tartozó ingó javak után fizetendő s ez a különben már koronajáradék kölcsönkötvényekben elhelyezett és így az ingatlan vagyon állagához tartozni megszűnt és külön ingó vagyonállaggá vált tőkevagyon, arra való tekintet nélkül, hogy illetékegyenérték alá vont ingatlan vagyonból származott, annál is inkább jogosan volt az ingó vagyon után járó illetékegyenérték alá vonandó, mivel a panasz további tartalmában foglalt beismerés, de a bemutatott püspöki bizonyítvány is igazolja, hogy nem maga ez az ingó érték, hanem csupán annak a jövedelme fordíltatik az alább ismertetett célokra s így az másnak, mint az ingatlantól különvált és attól független önálló ingó tőke vagyonnak nem is tekinthető. 44. A pénztár által kórházba utalt és nem a kórház székhelyén lakó családtagnak a pénztár által kijelölt kórházból való hazautazásával felmerült költséget megtéríti-e a pénztár? (Állami Munkásbiztosító Hivatal 1913. évi V. 152. sz. — 6. sz. teljesülési határozata.) A pénztár által kórházba utalt és nem a kórház székhelyén lakó családtagnak a pénztár által kijelölt kórházból való hazautazásával felmerült költséget a pénztár megtéríti. indokok: A kórházból kikerült és nem a kórház székhelyén