Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Közigazgatási Döntvénylár hágási ügy terhelt fellebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: N. város rendőrkapitánya elsőfokú Ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető ítélet az elsősorban említett kihágásra vonatkozó részében az elsőfokú ítélet vonatkozó részével együtt megsemmisíttetik s tekintettel arra, hogy terhelt azon vádbeli cselekménye, hogy a pecért hivatalos eljárásában erőszakkal megakadályozta, nem a Kbtk. 46. §-ába ütköző hatóság elleni kihágás, hanem az 1878 : V. te, 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettének tényálladékát látszik magában foglalni, az iratok a kir. ügyészséghez rendeltelnek áttétetni. Az ítéletnek a másodsorban említett kihágásra vonatkozó része a földmívelésügyi miniszter úr elhatározásához képest indokainál fogva oly változtatással hagyatik helyben, hogy a büntetés, mely az elkövetett cselekménnyel arányban nem áll, 100 K-ra, behajthatatlanság esetén ötnapi elzárásra szállíttatik le s hogy a büntetés az 1888 : VIT. tc. 154. §-ának 1. pontján alapszik. 171. Város, mint jogi személy által gépkocsival űzött társaskocsiipar. (Kereskedelemügyi miniszter 79,940/1913. és belügyminiszter 221,947/913. sz. hat.) A. város törvényhatósági bizottsága ... szám alatt hozott halározatával kimondotta, hogy az 1884. évi XVII. tc. 11. ^-ában foglalt rendelkezések ellenére a társaskocsiiparról szóló szabályrendelet alkotását nem tartja szükségesnek és hogy az antobuszvállalat viteldíjainak felemelését megállapító .. ./1912. sz. határozatát élelbelépteti. A belügyminiszter e határozatot a kereskedelemügyi miniszter véleményének meghallgatása után hivatalból felülbírálva, mint az 1884. évi XVII. tc. 11. és 17. §'-aival ellentétben állót, megsemmisítette és ulásította a város közönségét, hogy az alábbiak figyelemben tartásával járjon el. Az 1884. évi XVII. tc. 10. §-a a rendes járati időhöz kötött személyszállítást, mint ipart engedélyhez köti s a 11. §. kimondja, hogy ennek az iparnak a gyakorlásáról a törvényhatóság szabályrendeletet tartozik alkotni. A városnak erre vonatkozó szabályrendelete azonban az időközben kifejlődött gépkocsival való személyszállításra nézve rendelkezést nem tartalmazott. Ennélfogva, mihelyt a város, mint vállalkozó tulajdonos, a gépkocsival való személyszállításra az iparengedélyt megkapta, a