Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Közigazgatási Döntvénytár. lt>4 162. Kihágási bíráskodásban a felsőbb hatósági felülbírálás folyamán is csak az vonható a uádbeli cselekményért felelősségre, aki az alsóbbfokú eljárás során szerepelt terheltként. (Kereskedelemügyi miniszter 89,185/1913. VI. I). sz. hat.) Sz. vármegye alispánjának. Alispán ur mult évi augusztus hó 2-án 667. kih. szám alatl kelt ítéletével megváltoztatta N. város rendőrkapitányának 2574/1912. szám alatt hozott ítéletét, mely S. K. n—i lakost, a M. P. Kör felelős képviselőjét, az 1907: XIX. tc. 12. szakaszába ütköző kihágásban bűnösnek mondotta ki, s őt ezért, ugyanezen tc. 187. szakasza alapján, behajthatatlanság esetén egynapi elzárásra átváltoztatandó, 6 K pénzbüntetéssel büntette; megváltoztatta pedig alispán űr a szóbanforgó elsőfokú ítéletet akként, hogy az abban vádlottként szerepelt S. K. helyett a M. P. Kör elnökét, Z. G.-t vonva a vádbeli kihágási cselekmény miatt felelősségre, ez előbbit az 1907: XIX. tc. 12. szakaszába ütköző kihágás vádja és következményei alól felmentette. A n—i kerületi munkásbiztositó pénztár részéről benyújtott fellebbezés folytán az ügyet felülbírálat alá vévén, az idézett másodfokú ítéletet ezennel megsemmisítem, s felhívom alispán urat, hogy elsősorban hozzon szabályszerű másodfokú ítéletet, az elsőfokú ítéletben terheltként szereplő S. K.-lyal szemben, azután pedig, amennyiben az eljárás adataiból az tűnnék ki, bogy a vádbeli mulasztásért Z. G. tartozik felelősséggel, utasítsa az elsőfokú rendőri büntetőbíróságot a kihágási eljárásnak a nevezett ellen való megindítására. így rendelkeztem, mert a fennálló szabályok nem adnak a fellebbviteli hatóságnak módot arra, hogy a vádbeli cselekmény elkövetéséért a fokozatos felülbírálal során más személyt tegyenek felelőssé, mint aki az V. fejezetekben szabályozott érdemleges eljárás folyamán terheltként szerepelt. Kizárja pedig a fellebbviteli hatóság ilyetén módon való eljárásának lehetőségét már egymagában az a tény, hogy a Rbsz. a terheltnek az érdemleges eljárás folyamán fontos jogokat biztosít, amelyekkel természetszerűleg nem élhetne az az egyén, akit az ügynek felsőbb hatósági felülbírálata folyamán minősíttetnének terheltnek.