Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

28 Közigazgatási Döntvénytár. kihágásnak vádja alól fölmenti, vádlottnak törvényes határidőben benyújtott fólebbezése következtében fölülbirálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú rendőri büntetőbírósági Ítéletet helybenhagyom. Azért kellelt igy határoznom, mert az elsőfokú Ítéletben tüzetesen kifejtett és a városi tanács ítéletében elfogadott indokok teljesen törvényesek és helyesek s igy ezeknek az indokoknak a föllebbezés által czélzott helyesbítésére (Rend. Btő. Elj. 168. §.) nincsen alap. Téves a terheltnek az a védekezése, hogy a közintézeteknél alkalmazottak nem esnek biztositási kötelezettség alá. Téves ez a védekezés azért, mert noha az 1907. évi XIX. tcz. mint ez czimébő! és rendelkezéseiből egyaránt kiviláglik, főleg az ipari és kereskedelmi alkalmazottakat vonja be a biztosítási kötelezettség körébe, mégis a törvény intézkedései nem engednek kételyt az iránt, hogy e törvény más foglalkozású alkalmazottak biztosításáról is gondoskodik, igy jelesül pl. 1. §-ának 13. pontjában a közintézeteknél, 14. pontjában az állami és törvényhatósági hivataloknál, 3. §-ának 12. pontjában a fizikai laboratóriumokban alkalmazottakról. Hogy a jótékonysági, sem a közművelődési, de egyáltalában semmiféle egyletek és közintézetek alkalmazottjai sem vonhatók el a biztositási kötelezettség köréből, az nyilvánvaló a törvény 1. §-ának 16. pontjából, mely az egyletek között különbséget nem tesz s igy tehát minden egyletre vonatkozik s e jelzett §. 13. pontjából, mely közintézetekről általában intézkedik. Helyesen állapították meg azonban az eljárt alsóbb fokú rendőri büntetőbíróságok, hogy noha a szeretetházi alkalmazottak közül mindazok, akiknek javadalmazása az 1907. évi XIX. tcz. 1. §-ának utolsóelőtti tételében meghatározott határi fölül nem múlja, biztositási kötelezettség alá esnek, a kihágás tényálladéka a vádbeli cselekményben azért nem állapithaló meg, mert sem bűnös szándék, sem gondatlanság fönn nem forgott, hanem pnsztán a törvény téves, de jóhiszemű értelmezése. Ez a felmentő itélel természetesen nem akadálya annak, hogy a munkásbiztositó pénztár a betegségi biztositási járulékokat kivesse és behajtsa.