Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Közigazgatási Döntvénytár. gyógyításának, egészsége helyreállításának, illetőleg javításának és ennek a czélnak szolgálatában alig tehető elvi különbség a gyógyvíz és a gyógyítás megjelölt egyéb szükséges tényezői között. De gyakorlatban sincs éles különbség a gyógyvizek és gyógyszerek között. Bár igaz ugyan, hogy utóbbiak rendszerint mesterséges előállítás, illetőleg földolgozás vagy vegyítés eredményei, míg a gyógyvizek rendszerint a természet által alkotott gyógyhatású vegyületek, mégis tény az, hogy az u. n. gyógyvizek közölt számos az olyan, amelynek előállításában az alkotó természet után résztvesz a gyógyhatás irányában tudatosan közreműködő emberi tevékenység is. Ha még mindezek mellett azt is megfontoljuk, hogy a czélirányos gyógykezelés rendszerint a legolcsóbb is és így a szükséges gyógyvíz kiszolgáltatása számos esetben kétségtelenül lehetővé teheti a kisebb czélszeröség következtében csak huzamosabb alkalmazással hatásos és már ezért is drágább tulajdonképi gyógyszerek mellőzését, ugy nyilvánvaló, hogy csak a legnyomatékosabb törvényességi szempont indíthatta a fölebbviteli bíróságot annak az álláspontnak elfoglalására, amely szerint az 1907: XIX. tcz. 50. §. 5. pont értelmében igényjogosult családtagok gyógyvizet nem igényelhetnek. Jelesül nem zárkózhatott el a fölebbviteli bíróság annak a körülménynek mérlegelésétől, hogy az 1907: XIX. tcz. 50. §-ának 2. pontja a biztosított tagokat illető segélyek között kifejezetten megemlíti a fürdők, a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök mellett a gyógyvizeket is, míg ugyanannak a §-nak az igényjogosult családtagokra vonatkozó 5. pontja a fölsorolást a fürdők és gyógyvizek elhagyásával tartalmazza. A törvényt alkalmazó bíróságnak pedig abból kell kiindulnia, hogy ott, ahol a törvény, sőt annak ugyanegy §-a két különböző vonatkozásban eltérő szövegben kifejezett rendelkezéssel intézkedett, a törvényhozás a két szöveg eltérő értelmének megfelelő eltérő rendelkezést is kívánt tenni, ezt pedig a biróság, amely a törvényen tul nem helyezkedhetik, figyelmen kívül nem hagyhatja. Ez az ítélet, mint amely ellen az 1907: XIX. tcz. 182. §-a értelmében további jogorvoslatnak nincs helye, jogerős. 8. Az eltérő működési mód már magában megállapítván a szerkezetek különbözőségét: a szabadalmat az anterioritás ujdonságrontó hatásának hiányában meg kellett adni.